hirdetés
2021. június. 18., péntek - Arnold, Levente.
hirdetés

„Nekem Szól! Egészségértés 2016” díj

Későn mennek orvoshoz, és tévelyegnek az ellátórendszer útvesztőiben a magyar betegek, aminek a nem megfelelő egészségértés is az oka. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) díjazná azokat, akik ezen változtatnának.

Nem könnyű Magyarországon betegnek lenni – állapította meg az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke, Thomas Straumits a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján. A lakosság egészségügyi mutatói a legrosszabbak az Európai Unióban, az ellátáshoz való hozzáférés is nehézkes, mindeközben a magyarok egészségértése (Health Literacy) sem megfelelő. Az egészségértés az a képesség, amelynek köszönhetően az egyén befogadja az egészségügyi információkat, és azok birtokában megfelelő döntéseket tud hozni saját egészségét illetően. Az egészségértés hiányában a hazánkban rendelkezésre álló szűkös forrásokat is pazarlóan használja fel az ellátórendszer, hiszen a gyenge egészségértési képességekkel rendelkező páciensek későn fordulnak orvoshoz, és a krónikus betegségekkel küszködők sem tudják megfelelően alkalmazni az orvosi utasításokat.

A magyarok 54 százalékának az információk megszerzése nem okoz problémát, annál több a baj viszont annak értékelésével. Harmaduk nem tudja felmérni, milyen szűrővizsgálatokon kellene részt vennie, 35 százalékuk arról sem tud határozni, hogy a számára javasolt kezelés hasznos-e vagy sem, míg tízből négyen képtelenek eldönteni, hogy a médiában hallott információk igazak-e. Mindez egyébként az AIPM egy tavalyi felméréséből derült ki, amelyről akkor beszámoltunk. A tájékozott beteg jobban bevonható a terápiába, képes önmagáról gondoskodni, aktívabban és eredményesebben tud kommunikálni az egészségügyi ellátó személyzettel. A jó egészségértés csökkenti a táppénzes napok számát, és az ezen a területen megfelelő képességekkel rendelkező páciens egészséges életdöntéseket tud hozni – foglalta össze Straumits.

Minden ötödik megtermelt forintot az egészségvesztés pótlására fordítunk, a veszteség fő oka az egyén viselkedése, ami viszont nehezen változtatható meg. Erről már Vitrai József, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) munkatársa szólt, és ismertette az intézet azon felmérését, amelyből többek között az is kiderült, hogy a válaszolók fele szerint egészségügyi kérdésekben a szakértők is bizonytalanok, míg 60 százalékuk úgy vélte, hogy a gyógyszereket csak addig kell szedni, amíg fennállnak a panaszok. Az egészségügyi szűrésekről a 18–35 év közöttiek egyharmada keres információt az interneten, míg a 36–65 éves korosztály inkább a szakértők tanácsára hagyatkozna. A vizsgálat azt is igazolta egyébként, hogy az egyén viselkedését nemcsak a szellemi és fizikai képességek, hanem a szűkebb és tágabb környezet is meghatározza.

Míg az Európai Unióban aktívan foglalkoznak az egészségértés kérdéskörével, a WHO pedig 2020-ig tartó programja fókuszába helyezte azt, Magyarországon egyelőre senki nem karolta fel a témát, pedig Thomas Straumits szerint az egészségértéssel nemzeti program, de legalább egy szándéknyilatkozat erejéig foglalkoznia kellene a döntéshozóknak. Az egészségügy és az egészségértés hazai gyengeségeit látva alapította meg a „Nekem Szól! Egészségértés 2016” díjat az AIPM, amelytől a jó gyakorlatok feltérképezését is remélik. Az egymillió forintos összdíjazású kiírásra egészségügyi intézmények és egészségügyi szakemberek is pályázhatnak már futó programjaikkal október 14-éig.

A projektről bővebben az AIPM honlapján tájékozódhatnak.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink