hirdetés
hirdetés
2024. május. 04., szombat - Mónika, Flórián.
hirdetés

Nehéz Nagy Bálint szobájában ülni

"Nagyon szerettem a Sanofit"

A magyarországi Telekom pozícionálását és az egyes részlegek közötti kommunikáció intenzívebbé tételét tartja legfontosabb feladatának Rózsa Iván, aki másfél hónapja korábbi tanára, és a Magyar Telekom egykori kommunikációs vezetője, Nagy Bálint szobájában ül, vállalati kommunikációs igazgatóként. Interjú az első benyomásokról és a következő évről.

Valamivel több mint egy hónapja vagy a Magyar Telekomnál. Mi volt a legjobb és a legszörnyűbb pillanat a négy hét alatt?

Nagyon jól telnek a napjaim. Folyamatosan egyre jobb, tehát ma vagyok a legboldogabb. Komolyra fordítva a szót, amikor megtudták az ismerőseim, hogy a Telekomhoz jövök, sokan féltettek, hogy idejövök a nagy mamuthoz, a lassan mozgó, bürokráciával átszőtt vállalathoz. Ehhez képest én ezt egyáltalán nem tapasztalom, amit viszont igen, az az erő, ami a vállalatot áthatja. Ez elsőre furcsán hangzik, de megpróbálom elmagyarázni. Az erő az itt dolgozó emberekben van. Elképesztően sok tehetség dolgozik itt, ha valaki alkotni akar, akkor a Magyar Telekomnál megteheti. Ha van bármilyen kreatív ötlet, az itt véghezvihető. Ez nemcsak az ATL-kommunikációra vonatkozik, hanem szinte bármire, például több alulról jött kezdeményezés lett mintaprojekt. Egyszerűen érezni lehet az alkotás erejét, azt, hogy ez a cég helyben építkezik a hazai tudásra építve.

Korábbi munkahelyeiden nem ez volt a jellemző?

A Sanofi egy 110 országban működő multinacionális vállalat egy magyar leányvállalattal. A Deutsche Telekom egy nagyon sok országban működő, de egyelőre alapvetően német vállalat, amelyben a Magyar Telekom egy nagyon fontos, házon belül, több szempontból mintaként emlegetett leánycég. A tulajdonos a magyar cégnek szabadabb mozgást enged, a döntések meghatározó része Budapesten születik. Persze vannak olyan területek, amelyek nem élvezhetnek ekkora szabadságfokot, mint például a márka. Európában a Deutsche Telekomnak középtávú célja, hogy ne egy sok országban működő német irányítású vállalat legyen, hanem egy igazi nemzetközi nagyvállalat. Azt látom, hogy ezen folyamat során figyelembe veszik a helyi sajátosságokat, nem erőltetnek az országokra felesleges dolgokat, ugyanakkor igyekszenek kompetencia centrumokat létrehozni. 

Amikor eljöttél a Sanofitól, azt nyilatkoztad, a Telekom rajta volt azon a nagyon rövid listán, ahova egyáltalán hajlandó vagy menni. Hogyan készült a listád?

Nálam nagyon fontos szempont volt, hogy a vállalat, amelyhez megyek, fontos nemzetgazdasági szereplő, az ország meghatározó tényezője legyen. Fontos volt, hogy olyan tevékenysége legyen, ami érdekel. Kütyümániás vagyok, hozzám a digitális világ nagyon közel áll. Az innováció, K+F is meghatározó szempont volt. Ez már valószínűleg a gyógyszeriparnak köszönhető, ott fertőződtem meg, hogy milyen az, amikor valódi értéket állítasz elő. És természetesen fontos volt, hogy ha váltok, akkor jó csapathoz kerüljek.

Rózsa Iván, a szerző kutyájával, Sosival

Hány évig szeretnél itt dolgozni?

Tavaly a Sanofinál az évértékelésen azt mondtam, hogy még legalább öt-hét évet maradok náluk. Akkor ezt nagyon komolyan gondoltam. Nagyon szerettem a Sanofit. Most úgy látom, hogy megint van egy cég, amit nagyon szeretek. Hosszú ideig szeretnék a Magyar Telekom munkavállalója lenni, az biztos, hogy ezért keményen meg kell dolgozni. Egyelőre nagyon élvezem, amit csinálok. Mindennap energiával feltöltve jövök be és ezt még hosszú évekig szeretném csinálni.

Mit tudsz hozzátenni a Telekom kommunikációjához? Miből látszik majd, hogy Te ott vagy?

Leginkább az emberek közötti interakciót szeretném intenzívebbé tenni. Nagyon nem hiszek abban, hogy vannak emberektől független vállalatok vagy osztályok. Az emberek, dolgozók formálják a vállalatról vagy osztályokról kívül és belül kialakuló véleményt. Azt szeretném elérni, hogy a munkatársaim ne azt nézzék, hogy a szűken értelmezett feladatukat mennyire tudják jól elvégezni. Ehelyett az legyen a mérvadó, hogy felülemelkedve a pozíciókon, hogyan lehet a Magyar Telekom számára a legtöbbet kihozni a másokkal való együttműködésből. Senki ne silókban gondolkodjon, hanem egységes Telekom márkát építsen, dolgozzon akármilyen területen. Ezen túlmenően pedig szeretném, ha mindenki feltenné magának egy-egy folyamat, projekt kapcsán a kérdést, hogy jól van-e ez így? Csak azért mert valamit évek vagy esetleg évtizedek óta ugyanúgy csinálunk, ezért azon nem is változtatunk? A status quo az, amit sokszor le kell győzni. Meg azt szeretném, ha jókedvvel jönnének be az emberek. Nem az a főnök vagyok, aki kiabál és csattogtatja az ostort. Nekem sokat van nyitva a szobám ajtaja, és ez szimbolikus, bár volt kollégáim tudják, hogy vannak helyzetek, amikor nagyon be tudok pöccenni.

Rózsa Iván

Nagy Bálint szobájában ülsz. Őt tekinted példaképednek?

Igen, Nagy Bálintnak is ez volt a szobája. Fel is hívtam Bálintot, és mosolyogva mondtam neki, – amit a Facebookon is kiírtam – hogy elég nagy teher ebben a szobában ülni. Nem mintha a többi elődöm munkáját ne tisztelném, de Bálint a tanárom volt az IBS-en és a mintaképem a kommunikációs vezetés terén. Nem túlzás azt mondani, hogy nagy részben neki köszönhető, hogy ezen a pályán vagyok. Érdekes érzés, hogy valaki tanulmányaid során a példaképed, utána is követed szakmai pályafutásának főbb momentumait, majd egyszer csak ott találod magad korábbi székében. Felemelő, nagyszerű érzés, de ne mondja nekem senki, hogy ez egyben nem teher.

Most hasonló feladattal szembesültél, mint Nagy Bálint, hiszen ebben az évben a Telekom újra hozzányúlt a márkáihoz. Mi a személyes szereped ebben a folyamatban?

Az én csapatom felel az új, egységes márka kialakításáért. Persze nem tudjuk önállóan végrehajtani, hiszen a korábbi T-Home, T-Mobile márkákat kezelő csapatokkal együtt kell működni, éppen ezért a koordinációs szerepünk kiemelkedően fontos. Ami külön érdekes, korábban az ilyen márkaváltások milliárdos projektek voltak, és most gyakorlatilag plusz anyagi erőforrás nélkül hajtjuk végre, legalábbis minimális az erre fordított összeg.

Rózsa Iván eddigi munkái

Magyar Telekom, kommunikációs igazgató: 2013 –
Sanofi, regionális kommunikációs igazgató: 2012-2013
Sanofi, kommunikációs igazgató 2010 - 2012
Sanofi, pr-menedzser: 2007 - 2010
AMRI (korábban ComGenex) Hungary, kommunikációs és marketingigazgató: 2005– 2007
Akzo Nobel CR, közép-európai marketing vezető: 2003-2005
British Petrol, marketing manager: 2001-2003
WestEnd Kft, marketing manager: 2000-2001

Ez elég rosszul hangzik. Ami korábban százmilliók és esetleg milliárdok elköltése mellett is csak nagyjából sikerült, hogy fog pénz nélkül átmenni?

A korábbi márkaváltások sikerességéről nem hiszem, hogy nekem kell beszélni, de abban biztos vagyok, hogy akkor időszerűnek tűntek és a kutatásokból az derül ki, hogy sikeresek is voltak. Most külön magyarázó kampány nem lesz, de a lakosságnak és a kis- és középvállalkozásoknak szóló kommunikációban hangsúlyosan megjelenik a cégmárka. Emellett az, hogy a Telekom egy fontos nemzetgazdasági tényező, meghatározó a hazai kis- és középvállalkozások valamint nagyvállalatok életében, élen jár az innovációban, több millió ügyfélnek könnyíti meg az életét, mind olyan értékek, amiket meg fogunk osztani az emberekkel. Hogy ez milyen formában kerül megjelenítésre, arról még korai beszélni, de tény, hogy ezek hangsúlyosan megkülönböztetnek minket a versenytársainktól.

Mely ügynökségi tenderek tartoznak hozzád?

Ami biztos, hogy a BTL területén több ügynökségről is a csapatommal döntünk, példa erre a pr vagy a rendezvényszervezés territóriuma. Ami az ATL-területét illeti, itt szorosan együttműködünk más marketingterületekkel, így gondolom a döntést is közösen hozzuk meg. Egyébként az első benyomásaim kifejezetten pozitívak a kreatívügynökségeinket illetően. A Kirowskival éppen a napokban nyertünk meg több díjat valamint a fődíjat a Hipnózison, a DDB-vel pedig jómagam egyelőre a stratégia területén dolgozom együtt és magas hozzáadott értéket látok.

Hány óra után érzed azt, hogy aznap eleget dolgoztál?

A Telekomnál nagyon sok vezető példát mutat azzal hogy hat-hét körül igyekszik hazamenni. Képmutatás lenne, ha az Év Munkáltatója cím birtokosánál kizárólag papíron lenne fontos a munka-magánélet egyensúlyának a kérdése, bár tény, hogy még van tennivalónk ezügyben. Minden hónap utolsó péntekén távmunka-lehetősége van a dolgozóknak. Visszatérve a kérdésedre, az első pár héten elég sokáig bent voltam, de ha valaki egy negyven-ötven fős csapat élén nem tudja megoldani, hogy havi néhány alkalmat leszámítva, normális munkaidőbe beleférjenek a dolgai, akkor ott szerintem vezetői problémák vannak. Mondjuk nem akarok mellébeszélni, az okostelefon a céges levelekkel este is velem van.

 

(forrás: Kreatív Online)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés