Nehéz lesz a fővárosi kórházi osztozkodás
A napokban egy többszörös traumát szenvedett budapesti sérültnél még az is felmerült, Szegedre kell szállítani helikopterrel ahhoz, hogy egy helyen láthassák el sérüléseit – írja a Napi.hu.
A lap a fővárosi kórházak most induló kapacitás-újraosztásának problémáiról ír, ezzel kapcsolatban hozta a példát arra, hogy mennyre nincsen a fővárosban igazi centrumnak kínálkozó komplex ellátó – holott ez lehetne egy igazodási pont az osztozkodáskor. Bár abban, hogy mi számít majd igazán, az érintettek is bizonytalanok.
„A kórházak pozicionálásánál egyes vélemények szerint a tevékenység széles körű volta, azaz a szakmai komplexitás, illetve a sürgősségi ellátásban betöltött szerepkör lesz az alapvető szempont, mások a pénzügyi helyzetet, a jelen struktúrában felhalmozott adósság nagyságát, illetve ennek elmúlt időszakban észlelt növekedési ütemét tartják meghatározó értékelési alapnak” – írják.
A budapesti kórházak nagy része csak gazdasági értelemben önálló, tevékenységében, szakmai működésében egymásra utalt. Szűkebb értelemben - a sürgősségi feladatok ellátására helyezve a hangsúlyt - komplex kórháznak azt tekinthetjük, amely egy telephelyen önállóan képes elvégezni a kijelölt ellátási terület komplex sürgősségi ellátását - beleértve a baleseti, a sebészeti és a kardiológiai/belgyógyászati sürgősségi ellátást is. Ugyanennek a kórháznak, ugyanezen telephelyén rendelkeznie kell a sürgősségi feladatok ellátásához szükséges háttérrel is, azaz korszerű képalkotó eszközökkel (ultrahang, röntgen, CT, MR), folyamatosan üzemelő laboratóriummal, és a sürgősségi ellátás során még potenciálisan szükségessé váló további kiegészítő orvosi szakágakkal.
E szempontrendszernek vidéki orvosegyetemek, és jó néhány jelentős megyei kórház is megfelel, Budapesten azonban lényegében egyetlen olyan kórház sincsen, mely minden feltételt teljesít.
A budapesti ellátás szervezése az elmúlt években - évtizedekben nem az egy kórházba koncentrált ellátás megszervezésre, hanem a feladatok (gyakran önkényes) megosztására épült, a rutin budapesti ellátásba bevonva a Semmelweis Egyetem, az országos intézetek, illetve a honvédség kapacitásait is. Komoly problémák forrása az is, hogy az általános feladatokat ellátó budapesti kórházak az ellátási területük nagyságától függetlenül teljesen eltérő arányú kapacitásokkal rendelkeznek, és teljesen eltérő minőségben is végzik a számukra kijelölt ellátási feladatokat – írja a napi.hu.
A lap abban a tekintetben sem hagy kétséget, hogy a felhalmozott veszteség szerinti eligazodás legalább ilyen nehéz. Közölnek egy táblát az egyes fővárosi kórházak egy ágyra eső adósságáról (a budapesti átlag 1,2 millió), itt a csúcson Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet áll a maga 7,1 milliós tartozásával, míg a legstabilabbnak látszó a Szent Imre kórház egy csekély kereken 350 ezres ágyankénti adóssággal – olvasható a napi.hu cikkében, ahogy azt is hozzáfűzik e számokhoz: „fontos szempont lenne, hogy milyen mértékben játszik szerepet az adósságállományban, és annak újraképződésében a biztosított szakmai feltételrendszer minősége”, azaz annak a beszámítása is, hogy milyen szolgáltatást kapnak ezen az áron a betegek...
