Negyedével csökkent az új HIV-fertőzések száma 2001 óta
Csaknem 25 százalékkal esett vissza az új HIV-fertőzések száma az utóbbi egy évtizedben, csökkent az AIDS-nek áldozatul esők száma, és példátlan haladást sikerült elérni a megelőzésben, a kezelésben és az ápolásban - állapítja meg az ENSZ szakosított szervezetének jelentése.
Ezek az eredmények azonban nem egyöntetűen érvényesülnek a világon, nagyon könnyen elveszíthetők, és elmaradnak a céloktól - teszi hozzá az UNAIDS.
2010 végén több mint 34 millió ember volt HIV-fertőzött, közülük 2,6 millió 2009-ben vált azzá. 2009-ben világszerte összesen 1,8 millióan haltak meg az AIDS szövődményei következtében.
Becslés szerint tavaly év végén az alacsony vagy közepes nemzeti jövedelmű országokban összesen 6,6 millió embert kezeltek antiretrovirális gyógyszerrel, miközben ugyenezen országokban volt további 9 millió ember ebben az időpontban, aki jogosult lett volna erre, de mégsem kapta meg.
"Közel 60 országban hatalmasat léptünk előre a fertőzöttek arányának stabilizálásában vagy az új fertőzések számának csökkentésében" - hangsúlyozta Michel Sidibe, a UNAIDS igazgatója a jelentés bevezetőjében, ugyanakkor hozzátette, hogy a várt siker elmarad a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok, elsősorban a homoszexuálisok, illetve a szexiparban dolgozók esetében. A tanulmány szerint 2008 és 2010 között a HIV-fertőzöttek aránya a prostituáltak körében 44 százalékról 50-re, a meleg férfiak között pedig 30-ról 36 százalékra nőtt.
A legfrissebb adatok szerint világszerte 16 millióan intravénásan juttatják szervezetükbe a kábítószert, és ötödük él együtt a HIV-vel.
A tanulmány abból az alkalomból készült, hogy vasárnap lesz 30 éve annak, hogy az első hivatalos jelentést tették a HIV-fertőzésről. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy eleinte nem fordítottak kellő figyelmet a járványra, s annak terjedése kikerült az egészségügyi hatóságok ellenőrzése alól, így alig 20 év alatt 1 millióról 27,5 millióra nőtt a fertőzöttek száma. 2001 óta azonban "fontos eredmények" születtek az immunrendszert megtámadó vírusra adott globális válasz következményeként.
"Átlag feletti visszaesés" tapasztalható a betegség terjedését tekintve Fekete-Afrikában és Ázsia déli, délkeleti részén, míg a "a legmérsékeltebb csökkenés" (kevesebb mint 25 százalékos) a latin-amerikai, karibi és csendes-óceáni államokban figyelhető meg. Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Közép-Európában, illetve Észak-Amerikában jobbára stagnál az új fertőzöttek aránya, míg Észak-Afrikában és a Közel-Keleten jelentősen nőtt, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában pedig a kezdeti csökkenés után 2005 óta ismét növekvő tendenciát mutat a HIV-fertőzés előfordulása.
A tanulmány készítésében az AIDS-ellenes küzdelem egyik élharcosának számító Bill Clinton volt amerikai elnök is részt vett. Mint írja, "naponta több mint 7 ezer ember, közöttük 1000 gyermek fertőződik meg a vírussal, és 20 másodpercenként hal meg valaki az AIDS miatt". Clinton szerint "elfogadhatatlan" az, hogy míg a gazdag országokban már senki nem hal meg az immunrendszert megtámadó betegség következtében, addig a szegény országokban ez nap mint nap bekövetkezik. Az ugyanakkor előrelépésnek számít, hogy a közepes és alacsony jövedelmű államokban 2001-ben még csak 1,6 milliárd dollárt áldoztak a HIV-vírus elleni küzdelemre, 2009-ben viszont már közel 16 milliárd dollárra ugrott ez az összeg.
A UNAIDS vezetője rámutatott, még további dollármilliárdokra van szükség ahhoz, hogy teljesüljenek a szervezet által kitűzött célok, nevezetesen, hogy ne legyen új HIV-fertőzés, szűnjön meg a betegekkel szembeni diszkrimináció, és ne legyen több AIDS-szel összefüggésbe hozható haláleset. A jelentés készítői felhívták a figyelmet arra, hogy számos országban még mindig nem férhetnek hozzá a szükséges gyógyszerekhez a HIV-vel fertőzöttek: 28 országban, többek között Oroszországban, Egyiptomban, Iránban vagy Kolumbiában a betegek kevesebb mint ötöde részesül a megfelelő kezelésben.
