Négy év, amely megmozgatta a magyar egészségügyet
A magyar egészségpolitika és az egészségügyi ellátás elmúlt négy éves történetét eleveníti fel a NOL választási sorozata első részében.
Ami eddig megtörtént – az intézményrendszer átalakítása, a menet közben kitalált államosítás, a gyógyszerpiac és egyéb egészségügyi szolgáltatások szűkítése, a patikaliberalizáció megszüntetése –, nem hozta jobb kondícióba az ágazatot, nem tette beteg-, illetve fogyasztóbaráttá a rendszert – szűri le a lap az egyes részterületek áttekintése után. - Ellenben megszüntették az egységes társadalombiztosítást, létrehozták helyette az állami egészségügyet, melyben ma már senki sem tudja megmondani: meddig tartanak a kötelező állami egészségügyi szolgáltatások. A gyakorlatban a közfinanszírozott gyógyítás határai a betegek türelmén (és fizetőképességén) múlnak, aki ugyanis az állapota miatt már nem tudja vagy nem akarja kivárni a sorát a többhetes vagy több hónapos várólistán az állami rendszerben, néhány tízezer forintért megvásárolhatja a gyorsabb terápia, a gyógyulás ígéretét jelentő diagnosztikai leletet.
A ciklus alatt – noha csaknem másfélszáz törvény, rendelet és utasítás született egészségügyet érintő kérdésekben, összességében pedig az ezret jóval meghaladó dokumentum készült – nem lett nagyobb a rend, nem lett átláthatóbb az állampolgárok számára a szabályozás.
A kormánypártok 2010-es kampányígéretei és a valóság között egyre áthidalhatatlanabb a távolság. Kormányra kerülve a Fidesz gyorsan elérte, hogy a mai napig minden mozog, inog az egészségügyben – olvasható a nol.hu-n.
