Nanotapasz az infarktusos szívre – az év újdonságai (2.)
Őssejtekkel végzett kezelések, génterápia, személyre szabott rákgyógyszerezés, bravúros műtétek és a gyógyászatban használható különleges eszközök jelezték az orvoslás fejlődését a 2011-es évben, írja áttekintésében az MTI. (2. rész)
Hamarosan megkezdi első európai, humán embrionális őssejteket alkalmazó klinikai tesztjeit bizonyos típusú látásvesztések kezelésére egy amerikai biotechnológiai cég. A kísérleti terápiára a massachusettsi székhelyű Advanced Cell Technology elnevezésű vállalat kapott engedélyt, a kipróbálásba 12 pácienst vonnak be, akik egy vakságot okozó öröklött szembetegséggel, az úgynevezett Stargardt-szindrómával élnek. A Stargardt-szindrómában az ideghártya külső rétege pusztul el. A betegség első tünetei igen korán, hatéves kor körül jelentkeznek homályos látással és szürkületi vaksággal, a páciensek kamaszkorra elveszíthetik látásukat. A biotechnológiai vállalat 2010 novemberében kapta meg az engedélyt az Egyesült Államokban a humán embrionális őssejtek felhasználására. Az engedély alapján a klinikai vizsgálatok I. fázisa kezdődhetett meg, amelyben összesen 12 Stargardt-szindrómában szenvedő felnőtt amerikai páciens vesz részt. A második ilyen jellegű klinikai tesztjükbe a cég kutatói száraz időskori makuladegenerációban (AMD) szenvedő betegeket vontak be idén januárban az Egyesült Államokban. Az európai kipróbálás megkezdésére az engedélyt a brit egészségügyi hatóságok adták ki, a klinikai teszteket a londoni Moorfields szemkórház orvosai irányítják.
Oxfordi kutatóknak bőrsejtekből kiindulva sikerült laboratóriumban létrehozni immunsejteket is, amelyek felhasználhatók a daganatos sejtek elleni harcban. Az emberi test saját immunrendszerének felhasználása új utat nyithat a rák elleni küzdelemben. A csontvelőben kifejlődő dendritikus sejtek a fehérvérsejtek mindössze ezredrészét teszik ki, és az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, ezért az immunválasz elindításában kulcsszerepet töltenek be.
A világon elsőként ültettek be idén svéd szakemberek mesterséges légcsövet egy 36 éves férfinak. A stockholmi Karolinska Intézet klinikáján június 9-én hajtották végre a 12 órás, áttörést jelentő műtétet a légcsőrákban szenvedő páciensen. A férfi laboratóriumban előállított légcsövet kapott, amelyet saját őssejtjeivel burkoltak be. Mivel a szerv előállítására használt sejtek a férfi saját sejtjei voltak, a beültetést követően kilökődés nem történt, és a páciensnek nem kell kilökődésgátló szereket szednie. A páciens azóta normális életet él a felülvizsgálatát reykjavíki lakhelyén ellátó Izlandi Egyetem klinikájának orvosai szerint. A Karolinska Intézetben azóta egy újabb hasonló transzplantációt is elvégeztek és egy harmadik előkészületei zajlanak.
Amerikai és indiai mérnökök új megközelítéssel próbálkoznak a szívrohamon átesett páciensek kezelésében: szén nanoszálakból és egy felszívódó műanyagból álló nanotapasszal gyógyítanák a szívet. Amikor szívinfarktust szenved el valaki, az oxigénhiányos állapot következtében elhal a szív sejtjeinek egy része. Elpusztulnak például olyan idegsejtek, amelyek a szív összehúzódásaiban vesznek részt, biztosítják a szívdobbanás alatt aktív sejtek szinkronitását, lehetővé téve a vér megfelelő ütemű pumpálását. A fejlesztők nanotechnológiai eljárással egy vázszerű szerkezetet hoztak létre szén nanoszálakból és egy polimerből. Az alkalmazott különleges szén nanoszálak átmérője 60 és 200 nanométer között volt, a csövecskék alakja pedig spirálvonalú. A szén nanoszálakat egy orvosi célra engedélyezett, biológiailag lebomló műanyaggal, a tejsav-glikolsav kopolimerrel (PLGA) öltötték össze. A szintetikus tapasz így 22 milliméter hosszú és 15 mikrométer vastagságú lett, amelyre szívizomsejteket, úgynevezett kardiomiocitákat, valamint idegsejteket juttattak. A szén nanoszál kitűnően vezeti az elektronokat, elektromos összeköttetést hoz létre, így stabilizálhatja a szív összehúzódásainak ütemét.
(folytatjuk)
