Nálunk is ez lesz?
Menekülnek az orvosok, nővérek, gyógyszerészek Romániából olyan országokba, ahol sokkal jobb az egészségügyi rendszer, írja az Index.
A román rendszerben – csak úgy, mint a magyarban – az orvosok hat éven keresztül járnak egyetemre, és azután három-öt éven keresztül rezidensként kórházakban töltik gyakorlati éveiket, hogy elmélyítsék a tanulmányaik során szerzett tudást. Ekkor már betegeket kezelnek, de az idősebb orvosok felügyelete alatt dolgoznak – derül ki az Index képes összeállításából, amelyet a Reuters nyomán közöltek.
Nagyon kevés fiatal orvos marad, legtöbben amint tehetik, lelépnek Romániából. Könnyen találnak külföldön munkát, ugyanis például Kolozsváron is több olyan ügynökség működik, amelyek kifejezetten nyugat-európai országok kórházaiba toboroznak munkaerőt.
6600 hallgató tanul a kolozsvári orvosi egyetemen. Alig valaki marad, Romániából sok tízezer orvos, nővér, fogorvos és gyógyszerész ment külföldre dolgozni, mióta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz 2007-ben. A szakembereket a jelentősen magasabb fizetés, a modern infrastuktúra és a románnál sokkal jobban működő egészségügyi rendszerek csábítják. Elsősorban Franciaországba, Németországba és Nagy-Britanniába mennek.
„Még jobban elmélyíti az egészségügy problémáit, hogy az egészségügyi személyzet hihetetlen ütemben hagyja el Romániát. Egész kórházak néznek szembe jelentős emberhiánnyal és egész városok vannak, ahol egyáltalán nincsenek háziorvosok” – idézik Vlad Voiculescu, korábbi egészségügyminisztert. Pedig a végzett orvostanhallgatók számát tektintve Románia a vezető EU-államok között áll. Viszont a korrupcióval, átpolitizált menedzsmenttel átitatott rendszer egyáltalán nem motiválja a kezdő orvosokat a maradásra.
Az egészségügyi dolgozók elvándorlásának Romániában borzalmas következményei vannak. Leginkább a vidéki területeken érezhető a baj, de a válság átszövi az egész országot. Romániában van a legkevesebb orvos az EU összes tagállam közül, a kórházi pozícióknak közel fele betöltésre vár, és az egészségügyi minisztérium becslése szerint a négyből egy román állampolgár az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz nem jut hozzá rendszeresen.
