Nagyobb férfi nemzőképesség – fogamzásgátlóval

A kulcs a herék fontos strukturális elemeinek, a Sertoli– vagy dajkasejtek számának mesterséges növelése. Ám ahhoz, hogy megértsük, hogyan, elevenítsük fel a terméketlenség közismert kórélettani okait.

Ma már mindenki tudja, hogy kettőn áll a vásár, a meddőségért a két nem majdnem azonos mértékben: a nők 40–45, a férfiak 40 százaléka felelős (a maradék 15–20 százalékért egyikük sem, illetve mindkettőjük ivarsejtjeinek összeférhetetlensége okolható).

Hogy pontosan mi gátolja meg az ondósejtek megtermékenyítő képességét, ma még nem tudjuk pontosan. Az biztos, hogy ha a spermiumban milliliterenként a normális 60–80 millióról 20 millió alá csökken az ondósejtek száma, a teherbe ejtés lehetősége (természetes úton) a nullára csökken. Ugyanakkor maguknak az ondósejteknek a szerkezete, a mozgékonysága, az életképessége is jelentősen befolyásolja a termékenységet.

És itt lépnek be a Sertoli-sejtek. A herében ezeknek a sejteknek a hosszú, többszörösen elágazó nyúlványai körülölelik, mintegy dajkálják az ondósejteket. Innen ered a másik nevük: dajkasejtek. Valóban védik, „etetik” a hímivarsejteket, tápanyagokat juttatnak beléjük. A herecsatornácskába folyadékot is kiválasztanak, valamint részt vesznek az ösztrogén nevű nemi hormon képzésében. Ezenkívül bekebelezik és elpusztítják az életképtelen ondósejteket.

Kutatások szerint ezeknek a Sertoli-sejteknek a kórosan alacsony száma mintegy 5–15 százalékban oka a férfi nemzőképtelenségnek. Az érett Sertoli-sejtek végleges száma pedig a nemi érés során a kamaszkor végére alakul ki. Felnőtteknél már nem képesek osztódni – hacsak egy részüket nem „fordítják” vissza éretlen, majd ismét aktívan szaporodni képes sejtekké.

Márpedig Sarah Meachemnek és munkatársainak, az ausztráliai Claytonban székelő Prince Henry's Institute of Medical Research kutatóinak ez sikerült. Két emlősben is: emberben és hörcsögben (érdekes módon a rágcsálónak az ondósejtképzésért felelős hormonjai az emberével majdnem azonos módon működnek).

Mint korábban említettük, a kutatók eredetileg férfi-fogamzásgátlókkal folytattak kísérleteket. Hat önkéntes férfinél gyógyszerekkel visszaszorították a nemi hormonok termelését, és így – átmenetileg – nemzőképtelenné tették őket. Ezt követően szövettani vizsgálatokkal összehasonlították a here kezelés előtti és utáni szerkezetét. Meglepetésükre azt találták, hogy a fogamzásgátló kezelést követően, igaz, csak kis számban, de az érett Sertoli-sejtek két százaléka visszaváltozott éretlenné, sőt szaporodásnak is indult. Holott korábban, a fogamzásgátló kezelés előtt, egyáltalán nem voltak ilyen dajkasejtek a herékben.

Ezután ivarérett hím hörcsögöknél megismételték a mutatványt. Náluk már jóval erősebben szorították vissza a nemihormon-termelést – és szövettanilag még több éretlen Sertoli-sejtet igazoltak. Ezután végezték el az állatkísérlet második – tulajdonképpeni termékenységjavító – fázisát: a hörcsögöknek follikulus stimuláló hormont (FSH) adtak be, melynek hatására a mesterségesen „éretlenített” Sertoli-sejtek gyors osztódásnak indultak.

Meachem most azt tervezi, hogy férfiaknál is kipróbálja a Sertoli-sejtek szaporítását, majd az éretlen sejtek megjelenését követően nekik is bead FSH-t.

 Richard Sharpe, neves brit andrológus viszont attól tart, hogy a Sertoli-sejtek újbóli növekedésnek indulása majd más oldalról károsítja a here finom szerkezetét.

Meglátjuk. Mindenesetre az, hogy a here fontos sejtjeinek az érési stádiumait befolyásolni, oda-vissza „fordítani” tudják, jelentős lépés a férfi-nemzőképesség kutatásában. A jövő megmutatja, mennyire alkalmazható a gyakorlatban is.

Dr. Nemes János, Népszabadság Online