Tudomány
Nagyobb az allergia veszélye, ha a csecsemő későn kap szilárd ételt
2009. december 13. 13:12
Ha túl hosszú ideig nem adnak szilárd ételt a csecsemőnek, 5 éves kora táján nagyobb lesz az ételallergiára és az inhalációs allergiára (szénanátha, asztma) való hajlam kialakulásának a veszélye.
„Gyakran javasolják, hogy az allergiás betegségek megelőzése érdekében a csecsemőt 6 hónapos koráig kizárólag szoptassák, azonban ennek az ajánlásnak, úgy látszik, nincs komoly tudományos alapja. Sőt, ha későn kezdenek tejet, tojást, gabonaféléket és más szilárd ételeket adni a gyermeknek, akkor nagyobb lesz az atópiás dermatitisz, az ekcéma és a tünetekkel járó vagy tünetmentes allergiás szenzitizáció kockázata. Kutatásunkban 1-es típusú diabéteszre hajlamos 5 éves gyermekeket vizsgáltunk, akikben a cukorbetegségre való hajlamot a humán leukocita antigén (HLA) haplotípusa alapján állapítottuk meg. Ebben a csoportban kívántuk megállapítani, hogy van-e összefüggés az étel- és az inhalációs allergiák, illetve aközött, hogy a gyermek az első életév folyamán mikor kezdett szilárd táplálékot fogyasztani” – mondta Bright I. Nwaru, a finnországi Tamperei Egyetem kutatója, akinek munkatársaival együtt készített vizsgálatát a Pediatrics közölte és a Medscape ismertette.
994 gyermekben vizsgálták a szoptatás időtartamát, a szilárd étel bevezetésének időpontját és az allergén-specifikus immunglobulinok (IgE) szintjét 5 éves korban. Az adatokat a logisztikus regresszió elnevezésű statisztikai eljárással elemezték.
A kizárólagos szoptatás időtartamának középértéke 1,8 hónap volt, és 0–10 hónap között változott. Egyes élelmiszerek késői adása egyértelműen összefüggött az ételallergénekre kialakuló szenzitizációval. Ilyen étel a burgonya (késői a bevezetése, ha a 4. hónap után történik [>4 hó]), a zab (>5 hó), a rizs (>7 hó), a búza (>6 hó), a hús (>5,5 hó), a hal (>8,2 hó) és a tojás (>10,5 hó). Az inhalációs allergénekre kialakuló szenzitizáció a burgonya, a rizs, a hús és a hal késői adásával függött össze.
Az ételallergiák esetében a legdöntőbb a tojás, a zab és búza bevezetésének ideje volt, az inhalációs allergiákéban pedig a burgonyáé és a halé. Ez az összefüggés akkor sem változott, ha figyelembe vették a szülők allergiás betegségeit.
A kutatás mindazonáltal korlátozott érvényű, mivel egy speciális gyermekcsoporton végezték, és igazolásra szorul, hogy az eredmények általánosíthatók-e minden gyermekre. Emellett a populáció egészéhez képest rövid volt a kizárólagos szoptatás időtartama is. Ezért egyrészt átfogóbb vizsgálatokat kell végezni, és másrészt a vizsgált gyermekek hosszú távú követése szükséges annak megállapításához, hogy az allergiás szenzitizáció tünetekkel járó allergiás betegséghez vezet-e bennük.
Dr. Weisz Júlia, medicalonline
