Nagy kátyúk vannak a hivatali úton
Százával vannak olyan védőnők, akiknek több mint háromszáz gyermekkel és várandós anyával kell foglalkozniuk egyszerre – írja az agárdi eset kapcsán a Népszava.
A lap az agárdi gyerektragédia kapcsán eleveníti fel, hogy mennyire nem működik például egy éheztetett gyerek közösségi védelme, ha szülei elzárkózók.
A gyermekvédelmi törvényben megrajzolt védőháló lényege az volna, hogy mindenkinek, akiben felmerül a veszélyeztetés gyanúja - legyen az bíró, tanár, rendőr, orvos vagy védőnő -, azonnal értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, ahol a probléma természetének megfelelően döntenek arról, milyen segítségre van szükség.
"A vészjelzések sok esetben elakadnak a rendszerben, így nem ritka, hogy elmaradnak a szükséges válaszlépések" - idézik Gyurkó Szilviát, az UNICEF gyerekjogi igazgatóját, aki szerint: 26 évvel a jogszabály elfogadása után sem biztosított az információáramlás a gyermekvédelemben. "A magyar gyermekvédelem még soha nem működött úgy, ahogyan azt a törvény előírja" – mondta.
A lap rögtön illusztrálja is a helyzetet, felidézve, hogy az agárdi eset után a Fejér megyei Kormányhivatalnak nem volt érdemi mondanivalója az általuk feltett kérdésre. Azt firtatták, hogy „miután a területi védőnő a velük előre egyeztetett találkozó ellenére hiába kopogtatott a családnál, majd ezt jelentette a felettes hatóságoknál - így vélhetően a megyei kormányhivatal is értesült róla -, mit tudott tenni a kormányhivatal, és milyen türelmi határidők, milyen jogszabályi intézkedések vonatkoznak ilyen esetekre, lehet-e például rendőrt hívni” – olvasható a nepszava.hu cikkében.
