Multidiszciplináris megközelítés a női egészségmegőrzésben

A nők csontrendszeri, izomtömeg- és zsírszövet-eloszlási sajátosságai, valamint a menstruációs ciklus során dinamikusan változó inzulinérzékenység alapvetően meghatározzák a metabolikus státuszt. Kiemelten fontos a krónikus betegségekre (pl. hipertónia, diabétesz) alkalmazott gyógyszerek – különösen a protonpumpa-gátlók és egyes antidiabetikumok – mikrotápanyag-felszívódást rontó hatásainak monitorozása.

A hazai adatok alapján a nők körében az életkor előrehaladtával drasztikusan emelkedik az elhízás aránya, miközben az étrendből hiányoznak a telítetlen zsírsavak és a rostok, a koleszterin- és sóbevitel pedig jelentősen meghaladja az ajánlott határértékeket. Az ásványi anyagok közül a kálium, kalcium és cink, a vitaminok közül a D-, B12-vitamin, a folsav, a biotin és a pantoténsav elégtelen bevitele gyakori hiányállapotot okoz.

Endokrinológiai szempontból kritikus a hiperinzulinémia szerepe: a PCOS diagnosztikájában a BMI mellett elengedhetetlen a vércukor- és inzulinterheléses vizsgálat. A magas inzulinszint stimulálja az androgéntermelést és gátolja a tüszőérést. A menopauza beköszöntével az ösztrogénvédő hatásának megszűnése, az alapanyagcsere napi 200-300 kcal-s csökkenése és az inzulinrezisztencia romlása fokozott szív- és érrendszeri, valamint onkológiai (emlőtumor) rizikót jelent. A menopauza utáni, legalább 10 kilogrammos fogyás ugyanakkor 60 százalékkal mérsékelheti az emlődaganatok kialakulásának kockázatát.

A célzott szupplementáció kapcsán a szakemberek hangsúlyozták a hatóanyagok kémiai formájának jelentőségét a biohasznosulás maximalizálása érdekében. A króm-pikolinát és krómos élesztő hatékonyabb az inzulinszabályozásban, a D-vitamin hasznosulása pedig zsíros étkezéssel vagy olajos kapszulákkal javítható. A kardioprotekcióban a szerves formájú szelén és koenzim Q10, a menopauzális nyálkahártya-szárazság kezelésében az omega-7 zsírsav (homoktövis), míg a várandósság alatt az EPA/DHA arány specifikus optimalizálása javasolt. A reproduktív időszakban és a változókorban a sikeres terápia kulcsa a szakorvosok és dietetikusok szoros, multidiszciplináris együttműködése, írja a PharmaOnline.