Műhiba: a betegek szubjektív szempontok alapján döntenek
Évente négymilliárd forintnyi kárigény érkezik a bíróságokra, s ugyan végül csak az összeg töredékében ítél a bíróság a beteg javára, ám a kártérítések még így is akár csődközeli helyzetbe sodorhatják a hibázó kórházat.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján összesítették a kórházak 2001 és 2008 közötti időszakának kártérítési pereit. E szerint a kártérítési perek toplistáját két nagy budapesti kórház, a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet vezeti, e két intézményt követi a pécsi, a debreceni és a fővárosi orvosi egyetem. Ellenük átlagosan évente öt-tíz per indul. Leggyakrabban a szülészeti, a sebészeti, a traumatológiai, valamint az ortopédiai ellátások miatt kerülnek az intézmények bíróságok elé.
Továbbra is az egészségügyi ellátórendszer egyik forró pontja a kórházak ellen indított kártérítési perek problémája – állítja Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Évente négymilliárd forintnyi kárigény érkezik a bíróságokra, s ugyan végül csak az összeg töredékében ítél a bíróság a beteg javára, ám a kártérítések még így is akár csődközeli helyzetbe sodorhatják a hibázó kórházat – írja a Népszabadság.
Korábban a szülészek ellen indult a legtöbb per, egy ideje azonban jól látszik, hogy ez a szakma megtanult védekezni, tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb hiba történjen – állítja Simon Tamás kártérítési perekkel foglalkozó ügyvéd. Szerinte ez még nem jelenti azt, hogy kevesebb a szülészek ellen indított per, csak azt, hogy nem olyan sok, mint amennyi valójában lehetne. A cél érdekében például egységes tankönyvet használnak továbbképzéseikhez, protokollokat, ajánlásokat készítenek. A bíróság elé kerülő egyéb szakmákról viszont ez még nem mondható el. Miközben jól látható, hogy a kórházak „elszegényedésének” is mind nagyobb a szerepe az ellátási hibákban – így például növekszik a kórházi fertőzések vagy az ügyeleti ellátás alatt bekövetkező károsodás okán perlő betegek száma –, a bíróságot nem érdekli, hogy a kórház miért nem végzett megfelelő kezelést. Álláspontja szerint ugyanis, ha valaki nem tudja ellátni bármi okból a beteget, akkor gondoskodnia kell arról, hogy oda kerüljön, ahol megvannak a megfelelő körülmények.
Az orvosokat legtöbbször nem is a rossz ellátás, hanem a rossz kommunikáció miatt perlik – idézi Michael S. Woodsot, a téma nemzetközi szakértőjét Dékán Zita kommunikációs szakember, utalva ezzel arra, hogy a kommunikáció javításával a jogi útra terelt esetek száma is csökkenthető. Mint mondja, az orvosi műhibaperek akár 80 százaléka kommunikációs hibákra és/vagy az orvos kapcsolatteremtő készségeinek hiányára vezethető vissza. A betegek ugyanis az ellátás színvonalát nem szakmai, hanem szubjektív szempontok alapján ítélik meg. Megfelelő, szabályozott belső kommunikációs folyamatok meg léte esetén és az egészségügyi dolgozók kommunikációs gyakorlatának fejlesztése révén a betegpanaszok jelentős része megelőzhető lenne.
