Mondja el, mit gondol a drogstratégiáról

A kábítószerügyi koordinációs bizottság által eddig elfogadott, a következő nyolc év nemzeti drogstratégiáját meghatározó koncepciók véleményezhetők majd az interneten; az új nemzeti drogstratégia várhatóan szeptemberben kerül a kormány és az országgyűlés elé – közölte Portörő Péter. Korózs Lajos, az SZMM államtitkára a konferencia megnyitóján hangsúlyozta: a stratégia nem oldhat meg minden problémát, viszont nehéz lenne kitűzni a célokat a jelenlegi helyzet ismerete nélkül. Szerinte ha tíz-tizenöt évre szóló stratégia születik, akkor a mindenkori kormány tudni fogja, mik az elért eredmények és mi a cél. Az államtitkár ezért örül annak, hogy az Országgyűlésben konszenzus született a stratégia létrehozásáról, és reméli, hogy az őszi ülésszakon sikerül az újat elfogadni.

Portörő Péter szerint az új stratégiának tudományos bizonyítékokon kell alapulnia, racionálisnak, átláthatónak kell lennie, tisztázható célkitűzésekkel kell rendelkeznie, összhangban kell lennie az ENSZ és az Európai Unió törekvéseivel, és társadalmi, politikai, szakmai egyetértésnek kell öveznie. Az új stratégia főbb pilléreit a megelőzés, a kezelés és ellátás, valamint az ártalomcsökkentés alkotja. Új szempont, hogy törekedni kell a kereslet- és kínálatcsökkentő beavatkozások egyensúlyára, az ezeket elősegítő jogszabályok összhangjának megteremtésére, a szakemberhiány csökkentésére, a társadalmi kommunikációra és az ágazati együttműködésre.

A koncepció szerint mindenki számára hozzáférést kell biztosítani az integrált, magas szintű és kliensorientált kezelési és ellátási szolgáltatásokhoz. A stratégia céljai között szerepel még a kábítószer-használat megelőzésének, késleltetésének és csökkentésének elősegítése, a legális és illegális szerek együttes megelőzésére való törekvés, a hazai előállítás, termesztés, és terjesztés elleni fokozott fellépés és a droghasználathoz kapcsolódó egyéni és társadalmi kockázatok csökkentése, például a tűcsereprogramok révén. Portörő Péter szerint tudatosítani kell, hogy a problémát nem lehet rövid távon megoldani. Emellett – a költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével – fenntartható fejlesztésekre, kiszámítható finanszírozásra van szükség.

Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nincs elfogadott alkoholstratégia, se dohányzás- és doppingstratégia, és a népegészségügyi stratégia sem kielégítő. Mint mondta: e stratégiák együttes kezelésére volna szükség, és a kormánynak el kellene végeznie ezek összehangolását. Szerinte a stratégia létrehozásába a bármilyen módon érintetteket – droghasználókat, hozzátartozókat, civil szervezeteket – is be kell vonni, nélkülük ugyanis nincs értelme a tervezésnek. A kínálatcsökkentésről szólva elmondta: nincs vagy alig van értékelés e területén, pedig ez okozza az emberi sorsokba történő legkeményebb beavatkozásokat. „A rendőrségnek egyetlen olyan aktusa sincsen, ami valóságos értékelésen átment volna” – mondta.

Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Intézetének igazgatója szerint merész vállalkozás belevágni egy stratégia létrehozásába anélkül, hogy a társadalom biztos lenne saját értékrendjében. Mint mondta: a kelet-európai országokban túl sokat terhelnek a stratégiákra, túl sokat várnak tőlük, a rutint azonban nem tudják fenntartani. Véleménye szerint a kelet-európai országok politizálásából kihalt a morálról való beszéd, amire pedig szükség lenne akár a drogpolitika meghatározásakor is, hogy tudni lehessen „mik a legkisebb közös többszörösök”.

Tamás Pál szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon nem sikerült elgondolkodni azon, hogy mi is az a „jó társadalom”. Felvetette: ha a valóságot különböző legális szerekkel „rózsaszín ködbe csomagolják”, és ez a „szervezett manipuláció” elfogadott, csak akkor lehet megmondani mi tiltható, ha az emberek tudják, mi a jó társadalom.

MTI/sg.hu