Módosulnak a kötelező védőoltások beadásának szabályai

Ausztriában például a legpesszimistábbak attól tartanak, hogy akár a júniusi labdarúgó Európa-bajnokság rendezése is veszélybe kerülhet, ha egy salzburgi Waldorf-iskolából induló kanyarójárvány terjedését nem tudják időben megfékezni. Az osztrák egészségügyi tárca szakértői épp ezért felhívták a bajnokságra érkezők figyelmét: mindenképpen oltassák be magukat a kanyaró elleni szérummal. A salzburgi Waldorf-iskolából kiindult kanyarójárvány egyébként arra vezethető vissza, hogy ebben az iskolában az országos átlagnál kevesebb gyerek részesült oltásban. Nem véletlenül: a Rudolf Steiner pedagógiai elveinek szellemében szerveződött iskolatípus a szülők döntésére bízza, kérik-e gyermekeik számára a (nem kötelezően előírt) védőoltást avagy sem: az orvos legfeljebb tájékoztat, de nem javasolja az oltást. Mindez csak kicsiny szelete annak a döntéshozatali szabadságnak, amely e pedagógia fontos eleme, a járvány terjedése azonban felelevenítette a vitát arról, hogy e szabadságból nem származik-e több hátrány, mint előny.
Két héttel az első eset után Salzburgban már 180 megbetegedést jelentettek – a fertőzöttek közül 105-en az említett iskola tanulói voltak –, s a fertőzés mára más tartományokra is átterjedt. A lappangás időszakában bárki bárhova tünetmentesen széthordhatta a vírust, pesszimista előrejelzések szerint ezért több ezer kanyarós megbetegedés sem zárható ki.
Salzburgban a megbetegedések nyomán bezárták a Waldorf-iskolát, és azokat az intézményeket, ahol több megbetegedést észleltek. A többi iskolában, illetve nyitás után a góc helyszínein kizárólag azok a diákok és tanárok vehetnek részt az oktatásban, akik igazolni tudják, hogy vagy beoltatták magukat, vagy korábban már megkapták e betegséget. Ezzel egyidejűleg az ügyészség nyomozást indított ismeretlen tettes ellen gondatlanságból, fertőző betegséggel elkövetett veszélyeztetés miatt.
A járvány terjedésével tömegek rohamozták meg a laboratóriumokat, hogy egy 25 euróba kerülő vérvizsgálat eredményéből megtudják, rendelkeznek-e a szükséges védettséggel. A baj csak az – mondják a szakértők –, hogy a leletre néhány napot várni kell, s ez alatt az idő alatt a védtelen páciens megfertőződhet. Egyes vélemények szerint helyesebb tehát rögtön oltani – gyerekek esetében ez ingyenes, a felnőttek pedig 24–29 euróért megvásárolhatják az oltóanyagot a patikákban.
Ausztriában 1998 óta adják – gyerekeknek ingyen – a kanyaró-mumpsz-skarlát elleni kombinált oltást, de korántsem mindenki él a lehetőséggel. A vita a nem kötelező oltásokról nemcsak a szülőket, az orvosokat is megosztja. Ennek oka pedig az a hatvanas évekbeli, nem kielégítő minőségű himlőoltóanyag-széria, amelynek voltak kellemetlen mellékhatásai. Salzburgban az e témában tartott konferencián – annak ellenére, hogy a szakemberek állítják: az enyhe láz természetes velejárója a vakcinának, nagyobb gondot pedig nem okozott a szer – nem mindenki képviselte azt az álláspontot, hogy kötelessége rábeszélni a szülőket az oltásra. Elhangzott az az érv is, hogy Ausztriában így is magas a beoltottak aránya, s ez eleve gátat szab a járványnak. Ez utóbbi érvet a mostani helyzet cáfolja – vélik az oltás hívei, arra figyelmeztetve, hogy 2000-ben még mindig 30-40 millió kanyarós megbetegedést regisztráltak a világban, s ebből 770 ezer halállal végződött. A mai, globalizált világban csak a százszázalékos oltottsági arány nyújt biztos védettséget – hangoztatják az oltás mellett érvelők, bár tudják: ez az ideális állapot aligha elérhető.

Szászi Júlia (Bécs)

Magyarországon rend van

A mostani kanyarójárvány nem számít újdonságnak Európában, hiszen az elmúlt években Romániában, Ukrajnában, Németországban és Olaszországban is nagyobb számban fordultak elő ilyen megbetegedések. A hazai védőoltási rendszer nemzetközileg elismert és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is példaértékűnek tartott hatékonyságát és eredményességét jelzi, hogy nálunk – a környező országokban lezajlott járványok ellenére – évekkel ezelőtt regisztrálták az utolsó kanyarós megbetegedést.
A magyarországi oltási naptár szerint az állandó lakóhellyel rendelkező gyermekek 15 hónapos korukban kapják meg a kanyaró elleni vakcinát, majd 11 éves korukban újraoltják őket. A legutóbb 2006-ban megújított védőoltási rend szerint a gyermekek 15 éves korukig a korábbi húsz oltás helyett mindössze tizenegy oltást kapnak, melyek a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is tízféle betegség ellen nyújtanak védelmet: gümőkór (tuberkulózis), diftéria (torokgyík), szamárköhögés, merevgörcs (tetanusz), gyermekbénulás, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, B típusú Haemophilus influenzae-fertőzés és fertőző májgyulladás (hepatitisz B) ellen.
Ezek mellett a szülők egyéni mérlegelés alapján további védőoltásokat is kérhetnek gyermekük számára, többek között kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás, bárányhimlő vagy rotavírus-fertőzés ellen.
Nem mindenhol ilyen szigorú azonban az oltási rend. Az európai államok közül például a skandináv régióban (Svédország, Finnország, Norvégia) és Nagy-Britanniában csupán ajánlott oltások léteznek. Ezekben az országokban a hatóságok mindössze javaslatot tehetnek arra, mely betegségek ellen tartják célszerűnek a gyermekek védelmét, és ennek ismeretében a szülők az orvostól kapott tájékoztatás alapján határoznak az adott vakcina beadatásáról. Máshol, például a Benelux államokban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban néhány betegség ellen kötelező oltani a gyermekeket, ezeken túl azonban csak ajánlott – és ingyenesen hozzáférhető – vakcinák vannak forgalomban.

Beépített gyeplő

Meg kell azonban jegyezni, hogy az állam a szülői döntés szabadságát jobban érvényre juttató rendszerekben is megtalálja a módját annak, hogy az egyéni szempontok ne csorbíthassák a közösségi érdekeket, és a gyermekek mégis megkapják a legfontosabb védőoltásokat. Franciaországban például a szülő akár az összes kötelező gyermekkori oltást is visszautasíthatja, a gyermekközösségek (óvodák, iskolák) vezetői azonban megtagadhatják mindazoknak a gyermekeknek a felvételét, akik nem részesültek megfelelő vakcinációban. Úgy érvelnek ugyanis, hogy az állam kötelessége a többség védelme, márpedig a védőoltásokból kimaradt gyermekek a járványveszély fokozásával súlyosan veszélyeztetik a többiek biztonságát és egészséghez való jogát. (Hasonló szemlélet érvényesül egyébként az Egyesült Államokban is, ahol egyes állami és magániskolák kizárólag olyan gyermekeket engednek a falaik közé, akik megkapták a szükséges védőoltásokat.)
A Pneumococcus elleni védőoltás nálunk nem képezi a kötelező oltási rend részét, számos országban (például Görögországban, Hollandiában, Olaszország és Spanyolország egyes tartományaiban) – valamint a világ távolabbi részein, Ausztráliában és az Egyesült Államokban – a csecsemőket rutinszerűen oltják a fertőzés ellen. A szomszédos országok közül Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában a javasolt és támogatott oltások közé tartozik a Pneumococcus elleni vakcina.
Ausztria és Németország néhány évvel ezelőtt vezette be az iskoláskorúak kullancsenkefalitisz elleni vakcinációját, és a WHO ajánlása szerint 2015-re minden európai országban meg kellene valósítani a gyermekek hepatitisz A és B elleni széles körű védelmét.
A magyarországihoz hasonlóan szigorú oltási rend egyébként leginkább a volt szocialista országokra jellemző. Romániában például a Nemzeti Immunizációs Program felügyeli a védőoltási rendszert: ez a mumpsz és a B-típusú Haemophilus-infekció kivételével mindazokkal a kórképekkel szemben védelmet nyújt, amelyek a magyarországi kötelező oltási naptárban is szerepelnek. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokért a szülőknek nem kell fizetniük, az állami egészségügy a gyermek hétéves koráig folyamatos rendszerben, ezt követően pedig iskolai kampányok keretében biztosítja a szükséges oltásokat.
Emellett természetesen keleti szomszédunknál is léteznek javasolt védőoltások, melyeket akkor mérlegelhetnek az érintettek, ha környezetükben fertőző betegség fordult elő vagy fennáll ezek veszélye; ide tartozik egyebek mellett az influenza elleni vakcina.

Meg kell győzni a szülőt

Az európai országok igen eltérő stratégiát folytatnak a fertőző betegségek elleni küzdelemben, egy esetleges járvány azonban országhatárokat nem tisztelve szedheti áldozatait. Ennek ismeretében szükségesnek látszik, hogy az Európai Unió tagországai védőoltási programjaik egységesítésével és összehangolásával törekedjenek vakcinációs gyakorlatuk harmonizálására.
Az elégtelen oltási arányok javításában a hivatalos intézkedések mellett rendkívül fontos a közvélemény tájékoztatása a vakcináció fontosságáról és elmaradásának kockázatairól. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik: a szakembereknek a szülő döntési jogának tiszteletben tartásával, nemegyszer merev elutasító álláspontjának legyőzésével kell eljutniuk oda, hogy a védőoltások elmaradása ne jelentsen járványveszélyt a gyermek környezetében élőkre. Az elmúlt időszakban a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kellett a kérdéssel, melynek előzménye többek között egy 2005-ös eset volt, amikor a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy házaspárt amiatt, mert megtiltották, hogy gyermekeiknek beadják a védőoltásokat. Az Alkotmánybíróság akkori döntésével nem tartotta jogellenesnek az életkorhoz kötött kötelező védőoltások rendszerét, ugyanakkor alkotmányba ütközőnek minősítette azt a törvényt, amely azonnal végrehajthatóvá tette a kötelező védőoltás beadását elrendelő tisztiorvosi határozatot. A testület egyben az Országgyűlés mulasztásaként értékelte, hogy az egészségügyi törvény nem rendelkezik arról, milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek a szülők, ha védőoltásokkal kapcsolatos álláspontjuk eltér a hivatalos gyakorlattól.
A parlamentnek ez év március 31-ig kellett volna pótolnia e jogi hiányosságot, de az erre vonatkozó törvényjavaslat benyújtása csak a közeljövőben várható. De ennek elfogadása sem jelentheti azt, hogy a szülők valamilyen – vallási, lelkiismereti, vélt vagy valós szakmai – okra hivatkozva elutasíthatják a védőoltásokat, hiszen az Alkotmánybíróság szerint „az államnak akár a szülőkkel szemben is védelmeznie kell a gyermekek önálló érdekeit”. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha a védőoltás veszélyeztetné a gyermek egészségét, ilyenkor ugyanis a kezelőorvos átmenetileg vagy tartósan (utóbbi esetben kizárólag az illetékes egészségügyi hatóság tudtával és beleegyezésével) mentesítheti a gyermeket a kötelező védőoltások alól.

Dr. Simonfalvi Ildikó