Modellváltás
Vajon milyen társadalmi hasznot hoz gyártók és az orvosok közti üzleti kapcsolat - teszi fel a kértdést dr. Lantos Zoltán, a GfK HealthCare igazgatója.
- A nemzetgazdasági miniszter bejelenti, hogy a "gyógyszerkasszából" évi 100 milliárd forintot meg lehet takarítani;
- a kormány egészségügyért felelős államtitkársága kéri az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, hogy vizsgálja meg, a tragédiával végződő thaiföldi utazás során történt-e tiltott gyógyszeripari promóció;
- négyszemközti beszélgetésben egy gyógyszeripari felsővezető azt mondja, egyre gyakrabban kerül konfliktusba a magánember énje a gyógyszeripari menedzser énjével;
- magasan kvalifikált egészségügyi diplomás szakdolgozó elhagyja az egészségügyet, mert hitvallásával nem egyeztethető össze az a "gyógyszerbiznisz" gyakorlat, ami az osztályon történik;
- szakrendelésen dolgozó diplomás szakember drogdílernek tartja a vezető orvost annak kiterjedt gyógyszeripari kapcsolatrendszere és gyógyszerfelírási gyakorlata alapján;
- barátom kérdezi tőlem, hogy egyáltalán mi szükség van a gyógyszerügynökökre, és az orvosok honorálásán kívül mit csinálnak még;
- a gyógyszergyáraknak is dolgozó szakértő meggyőződéssel vallja, hogy a gyógyszeriparra újabb adót kell kivetni.
A gyógyszeripari szlengben sales talkról van szó, és az asking for the business, commitment, számonkérés kifejezések mutatják, itt a gyártó és az orvos közötti üzleti kapcsolatról van szó. És valójában ma már az a ritkább, ha a gyógyszergyárak adnak el és nem az orvosok a gyógyszergyáraknak.
Vajon milyen társadalmi hasznot hoz ez az üzleti kapcsolat?
A felsorolt jelzések szerint semmilyet. Talán szélsőséges ez a vélemény, és nem felel meg teljes mértékben a tényeknek, azonban az ügyfelek egyre nagyobb és egyre fontosabb része gondolja így.
Lépjünk hátra néhány lépést, és nézzünk rá a mai orvoslásra és a gyógyszergyárak tevékenységére a betegek és a társadalom szemszögéből. Az orvoslás aktuális jelszava az Evidence Based Medicine, ami a mindennapi gyakorlat szempontjából a mesterséges körülmények között végzett vizsgálatok széles körű kiterjesztése. Ma már egyre gyakrabban felmerül, hogy az EBM és a "real life" igen messze van egymástól, amit a valós gyakorlatban mért eredmények és a klinikai vizsgálatok adatainak összehasonlítása jól mutat. A vizsgálatok ígéretei a gyakorlatban csupán 30-60 százalékos arányban valósulnak csak meg. Így az EBM-re épülő ajánlások, elvárások, finanszírozás, gyógyszermarketing és gyógyszerpromóció a társadalom szempontjából nem más, mint egy szűk szakmai elit saját logikája szerinti működésének gyakorlata. A legújabb adatok bizonysága szerint a valós élettől távol. Ennek alapján megfogalmazhatjuk, hogy van a "medical" valóság és a "real life", a betegek és a társadalom észlelése, valamint értékítélete szempontjából nagyon távol egymástól.
A gyógyszeriparnak választania kell, a sales modellnek vége
Ez a fajta távolság ma, a Facebook, Twitter, Patients like me, és a rengeteg fórum, blog, file megosztó korában már alig tartható. A közösségi oldalak a mesterségesen felhúzott falakat nagyon gyorsan képesek lebontani. Ugyan a "medical" világ ma még egyáltalán nem fogyasztóközpontú, és még igyekszik védeni az évszázadok során megszerzett hadállásait, azonban a végfelhasználó ügyfelei azok. Figyelnek egymásra, megosztják a tapasztalataikat, javaslatokat adnak egymásnak, és egyre kritikusabbak az öncélú gyakorlattal szemben.
Mára eljutottunk odáig, hogy a gyógyszeripar egyértelmű válaszút elé került. Vagy a lakosságnak és a társadalmi elvárásoknak igyekszik megfelelni új üzleti modelleket keresve, és ügyfélközpontú szolgáltatásokat hoz létre, ami összességében az eddiginél nagyobb társadalmi elismerést eredményez. Vagy az eddigi gyakorlatot követve beszorul a mostani helyzet csapdájába, és jelentős veszteségeket kell elszenvednie.
Az elmúlt hónapokban sok gyógyszeripari vezetővel beszéltem arról, hogy a sales modellnek vége, amiben általában egyetértettünk. Ha tényleg így van, nincs mire várni, új lehetőség nyílik az iparági összefogásra. Amit a sales modell fogságában nem sikerült megvalósítani, egy modellváltással, a betegközpontúság új platformján létre tud hozni az iparág. A jövő mindenképpen a betegközpontú menedzselt terápia eszközrendszere, a fő kérdés, hogy a gyógyszeripar a változásnak élharcosa lesz-e vagy elszenvedője. Magyarországon ez hónapokon belül eldől.
Dr. Lantos Zoltán
Egészséggazdasági szakértő
GfK HealthCare igazgató