Minden második kieső munkanapért a stressz felelős

Az OSHA által közzétett adatok szerint a munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. A vizsgálatokból kiderül, hogy az elveszített munkanapok 50–60%-a a stressznek tudható be. Ez hatalmas költséget jelent mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében. Ennek azonban nem kizárólag az egyének számára van káros hatása. A fentebb felsoroltak egyben azt is jelentik, hogy a stressz által sújtott dolgozó egyre több gondot okoz az alkalmazó vállalkozásnak és rajta keresztül a nemzetgazdaságnak is.
Hazánkban a törvényi szabályozás is rendelkezik erről a problémáról. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, vagy pszichoszomatikus megbetegedés következhet be. Ilyen pszichoszociális kockázatot jelentenek például a munkahelyi konfliktusok, a nem megfelelő munkaszervezés vagy a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága.
A probléma pedig valóban figyelmet érdemel, hiszen a stressz az EU-27 országait tekintve a munkavállalók 22%-át érinti egy 2005-ös adat szerint. És várhatóan emelkedni fog azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek. A munka változó világa és a gazdasági válság hatására történő behatások egyre jobban megterhelik a munkavállalókat. A dolgozókat negatívan érintheti sok tényező: a munkavállalói létszám csökkentése, a tevékenységek kihelyezése, a feladatok és a készségek tekintetében a rugalmasság iránti megnövekedett igény, a határozott időre szóló szerződések szaporodó alkalmazása, a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének fokozódó nehézségei. A stressz megbetegítheti az embereket és problémák forrása lehet a munkahelyen és otthon egyaránt, emellett a szervezetek nyereségességét is jelentős mértékben befolyásolja. 2002-ben az EU-15 országaiban a munkahelyi stressznek betudható éves gazdasági költség a becslések szerint 20 milliárd eurót tett ki. Ugyanakkor EU-szerte számos gyakorlati példa van a munkahelyi stressz kezelésére. A megfelelő módszer alkalmazásával megkímélhetik a munkavállalókat a stressz egy jelentős részétől.

Világgazdaság Online