Milyen vírusokra számíthatunk 2026-ban?
A Virginiai Egyetem adjunktusa összefoglalta, milyen fenyegetésekre kell kiemelten figyelni ebben az évben, írja a hvg.hu.
A felmelegedés és az emberek megnövekedett utazási kedve (és lehetősége) egyúttal azt is jelenti, hogy egyre több vírussal kerülünk kapcsolatba. Patrick Jackson, a Virginiai Egyetem fertőző betegségek tanszékének adjunktusa a The Conversation folyóiratban foglalta össze, hogy a sok egyéb mellett milyen vírusokra kell kiemelten figyelni ebben az évben (is).
Itt van mindenekelőtt a sokat emlegetett Influenza A vírus. A 2009-es H1N1-pandémia például sertésektől indult ki, és több százezer ember életét követelte világszerte. A szakemberek jelenleg a H5N5 madárinfluenza alakulását figyelik. Ezt az altípust vadon élő madarak terjesztik a világon, és vírus madarakról emlősökre való átterjedése komoly aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy az emberre is adaptálódhat. Tavaly először találtak ilyen vírust tejelő szarvasmarhákban az Egyesült Államokban, és egyes tanulmányok szerint már számos átvitel történt tehénről emberre, írja a lap.
Az utóbbi években egyre többet hallani a szúnyogok és apró vérszívó legyek által terjesztett vírusról, az Oropouche vírusról (OROV), amely főként Közép- és Dél-Amerikában, valamint a Karib-térségben fordul elő. A vírussal fertőzöttek többsége lázat, fejfájást és izomfájdalmat tapasztal. A betegség általában csak néhány napig tart, de egyes betegeknél hetekig is fennálló gyengeség jelentkezhet. A betegség a felépülés után is kiújulhat. Ritkább esetben agyhártya- vagy agyvelőgyulladást is megjelenhet súlyos szövődményként.
A szakember az mpox vírusra is felhívja a figyelmet, amely a majomhimlőhöz hasonló betegséget okoz az emberben.Az mpoxnak több változata is létezik, köztük egy általában súlyosabb I. klád (genetikai leszármazási csoport) és egy enyhébb II. klád. Oltás ugyan létezik az Mpox ellen, viszont nincsenek hatékony kezelések. 2022-ben a II. kládba tartozó mpox vírus globális járványa több mint 100 olyan országra terjedt át, ahol korábban még soha nem fordult elő ez a kórokozó.
Az oltási arányok csökkenése miatt tovább emelkedik világszerte a kanyarós esetek száma. A HIV-fertőzés – a nemzetközi segélynyújtás zavarai miatt – még a hatékony kezelések ellenére is újból fellendülhet. És akkor itt van még a szúnyogok által terjesztett Chikungunya-lázat okozó vírus (CHIKV), amely hirtelen lázzal és gyakran nagyon erős, elhúzódó ízületi fájdalommal járó betegséget okoz. Az elmúlt években Európában is egyre gyakrabban került szóba a terjedése miatt. Bár csekély a halálozási kockázata, azonban jelentős életminőség romlással jár. Ugyan nem terjed közvetlenül emberről emberre, viszont az az ázsiai tigrisszúnyog terjeszti, amelyik Magyarországon is megjelent már.
