Milyen sors vár a daganatos betegekre?

A vastagbélrák halálos áldozatainak mintegy háromnegyede idejében kezelve megmenthető lenne. A 21 ország vastagbélrákos és végbélrákos betegeit összefogó EuropaColon nemzetközi szervezet ezért riadót fúj: egységesen fel kell lépni a szűrésekért és esélyegyenlőség kell a kezelésekben. A betegekből alakult Gyógyulj Velünk Egyesület (GYVE) idehaza küzd egyrészt a szűrési lehetőségekért, másrészt a magukat egészségesnek tudók szűrésekről való meggyőzéséért, illetve hogy a már betegek megkapják azokat az elérhető legkorszerűbb célzott kezeléseket, amelyeknek bizonyított a hatékonyságuk.

Még mindig túl későn veszik észre a vastagbélrákot, holott sokkal több élet megmenthető lenne: Európában évente 450 ezer embernél fedeznek fel vastagbél- vagy végbélrákot, s 230 ezer ember meghal a betegségben. Ha nem változik a szűrési helyzet, a szám tovább növekedhet – figyelmeztet az EuropaColon nevű, 21 ország vastagbélrákos és végbélrákos betegeit összefogó civil szövetség.

Kidolgozták a betegség „fehér könyvét”, amely a tényeket és a legfontosabb teendőket tartalmazza. Az Európai Parlament képviselőin keresztül el akarják érni, hogy az országokban egységes szakmai irányelvek mentén valósuljanak meg a szűrőprogramok és a korszerű onkológiai kezelésekhez való hozzáférés ne azon múljon, ki melyik országba született.

Rákbeteg legdrágább kincse az ideje

„Nemcsak nemzetközi szinten, hanem az országon belül is küzdeni kell az esélyegyenlőségért, mert a betegek felkészültségén és a kórház falain kívüli szociális és rehabilitációs lehetőségek elérhetőségén is múlik, hogy kinek mekkora esélye van a túlélésre” – vallja az emésztőszervi daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület. A civil szervezet egyszerre küzd a betegekért és az egészségesekért. Dr. Szegő László elnök – maga is vastagbélrákos beteg – a Daganatos Betegek Napjának budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a magyar betegeknek is meg kell kapniuk azokat a daganatsejtekre hatni képes hatékony célzott kezeléseket, amelyek más országokban elérhetők. E terápiák egy jelentős része hozzáférhető a magyar vastagbélrákos betegek számára is, más része viszont még nem. A betegszervezet nyomon követi az előrehaladott nemzetközi klinikai vizsgálatokat is, mert fontosnak tartja, hogy minél szélesebbé váljon a célzott terápiák köre, hogy az orvosok a betegség minden altípusában biztosíthassanak hatékony kezeléseket. Mivel az orvostudomány fejlődése folyamatos, törekedni kell arra, hogy a bizonyítottan hatékony gyógyszerek mihamarabb eljussanak a magyar betegekhez is. „Egy rákbetegnek a legdrágább kincse az ideje” – jelentette ki Szegő László.

Nem elég ugyanakkor a gyógyszer, minden onkológián szükség lenne kizárólag a rákbetegekkel foglalkozó pszichológusra, dietetikusra, gyógytornászra, szociális munkásra is, akik az onkológia falain kívül is segítenek a megküzdésben. Amint Szegő László fogalmazott, a ma rákbetegei tegnap még egészségesnek gondolták magukat, ezért fontos megérteni mindenkinek: a rák megelőzése és gyógyítása nemcsak a rákbetegek ügye.

Évtizedeken át hozott felelősségteljes döntéseket, hiszen Malév-pilótaként határozottságán emberek százainak biztonsága múlott, ám az orvos előtt állva elveszettnek érezte magát, amikor egy balatoni nyaraláson előjött panaszai miatt kivizsgálták, s kiderült: vastagbélrákkal kell megküzdenie. Csepécz Vilmos a műtét, majd a kemoterápiák során megtapasztalta, milyen kiszolgáltatott lehet egy ember, ezért már akkor elhatározta: ha lehetősége lesz rá, mindent megtesz azért, hogy a sorstársai jobb helyzetből vágjanak neki a betegútnak. Így lett az emésztőrendszeri daganatos betegeket országszerte összefogni igyekvő Gyógyulj Velünk Egyesület alapító tagja. Vallja: egy ember hangját nem hallja meg senki, de ha a betegek összefognak, oda kell rájuk figyelnie az országnak.

Itt csak árt a magyar virtus

– Kettős a probléma a rákszűrésekkel: egyrészt hiányzik a megfelelő finanszírozási háttér, másrészt az „ősmagyar virtus” még mindig jellemző, hogy az emberek azt gondolják, ha nem tudnak róla, nincs is bajuk – reagált az elhangzottakra dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő, a parlament egészségügyi bizottságának tagja. A fővárosi Károlyi Sándor Kórház orvosigazgatói feladatait is ellátó sebész fontosnak nevezte az EuropaColon kezdeményezését, mert meglátása szerint ahogyan a civil mozgalmak is hozzájárultak ahhoz, hogy az emlőrákszűrésen ma jóval több nő vesz részt, mint korábban, ugyanennek a szemléletváltásnak a vastagbéldaganatoknál is végbe kell mennie. A képviselő elárulta: édesapja is vastagbélrákban halt meg. Az eredményes kezelésnek esetében gátja volt az is, hogy nem vett tudomást a tünetekről.

Hollósi Antal kitért arra: az 50 év felettiek számára már a székletvér-vizsgálat általánossá tétele is előrelépés lenne, ám miután egy daganat nem vérzik állandóan, s a vizsgálat álnegatív eredményre is vezethet, ezért biztos, s akár egy évtizedre megnyugtató diagnózist csak a béltükrözés adhat. Úgy fogalmazott: a kolonoszkópia ma még egy félelmetes vizsgálat a közvélekedésben, de lehetne tenni azért, hogy ez változzon, hiszen az aneszteziológia fejlődésével – például az altatás biztosításával – ma már egyáltalán nem kellene, hogy a páciensek kellemetlen élményként éljék meg a vizsgálatot.

Egyenlő feltételek és célzott terápia

– A szűrések nagyon fontosak, de nem hagyhatjuk magukra azokat az embereket sem, akik már betegek. A klinikai rutin részeként alkalmazott gyógyszerekhez egyenlő feltételekkel kell hozzájutniuk a betegeknek az ország minden onkológiai centrumában. A jövő útját pedig a biológiai terápiák, a célzott kezelések jelentik, amikor egyre inkább ki lehet választani, hogy melyik gyógyszer melyik betegnél lesz hatásos – jelezte a parlament egészségügyi bizottságának tagja.

– Az elmúlt években számottevően kiszélesedett a kemoterápia mellett alkalmazható, célzottan a daganatsejtek növekedésére, osztódására vagy táplálékellátására hatni képes terápiás paletta - mondta prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke. – Az orvosoknak meg kell ismerniük a lehetőségeket akkor is, ha egyes terápiák alkalmazásának idehaza egyelőre gátat szabnak a finanszírozási korlátok. A célzott kezelések drágák, viszont általuk egyre jobban behatárolhatók azok a daganattípusok, amelyeknél érdemes alkalmazni egy adott gyógyszert. Ez egyrészt növeli a költséghatékonyságot, másrészt javítja a betegek életminőségét azáltal, hogy személyre szabottan meg tudjuk mondani, kinél várható előny egy terápia bevetésétől, s kinek a szervezetét felesleges terhelnünk az adott gyógyszerrel – érvelt Bodoky György.