Milyen idő várható – az űrben?

Élvezve a nap sugarait, nem gondolunk arra, milyen gyors és mélyreható változások zajlanak az égitestben. Pedig viharos változások mennek végbe – szinte folyamatosan.

A Nap időnként hatalmas mennyiségű anyagot lövell ki, a részecskék áramlása, az elektromágneses tér változásai a Földet is elérik. Az űrviharok jelentős károkat okozhatnak a műholdakban, megzavarják a földi villamosenergia-szállító és a távközlési hálózatokat. A naptevékenység miatti veszteségeket már az 1990-es évek végén is 100 millió dollárra becsülték évente, a jövőben pedig a károk még nagyobbak lesznek. Ahogy az igények biztonságos kielégítése érdekében egyre nagyobb területeken kapcsolják össze az energiahálózatokat, úgy nő az űrviharok általi sebezhetőségük. A távközlési és más szolgáltató műholdak száma már megközelíti a 300-at, értékük pedig a 100 milliárd dollárt. Drága berendezések, fontos szolgáltatások védelme ezért szükségessé teszi egy űridőjárás-előrejelző szolgálat kiépítését.
A nap aktivitása 11 éves periodicitást mutat; hullámszerűen változó tevékenysége enynyi év alatt éri el a maximumot, két egymást követő csúcs között pedig a minimumot. Idén éppen ez utóbbi fázisban vagyunk. A napfoltok a Nap fotoszférájának a környezettől eltérő hőmérsékletű tartományai, méretük változatos, olykor meghaladja a Földét is. A fotoszférában kívülről befelé haladva a hőmérséklet 4300 fokról 9000 fokra emelkedik, a foltok ennél 1–2 ezer fokkal „hűvösebbek”. A Napban lévő elektromos töltésű gáz, a plazma áramlása következtében a mágneses tér időnként radikálisan átrendeződik, hatalmas energia szabadul fel úgynevezett flerek vagy koronakilövellések formájában. A Nap koronájában, legkülső rétegében lyukak keletkeznek, amelyekből nagy sebességgel áramlanak ki a részecskék. Ez a napszél eljut a Földig is, ahol geomágneses zavarokat, viharokat kelt.