Veszélyes gyógyszerek

Az Amerikai Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) az USA gyógyszerügyi hatóságával (FDA) és fogyasztóvédelmi szervezetével (CPSC) közösen létrehozta a NEISS-CADES (National Electronic Injury Surveillance System: Cooperative Adverse Drug Events Surveillance System) nyilvántartó rendszert, ami alapján az is számszerűsíthető, hogy milyen hatóanyagok/gyógyszerek szedésével összefüggő mellékhatások/túladagolás miatt hányan igényeltek sürgősségi orvosi ellátást. A 2013/14-es, 58 ellátási központban, 42 585 eset szolgáltatta adatok nemrégiben láttak napvilágot.

A NEISS-CADES adatok alapján a gyógyszerek szedésével kapcsolatba hozható, sürgősségi ellátást igénylő esetek a leggyakrabban a véralvadásgátlókat szedők körében lépnek fel; az esetek 17,6 százalékát jelentve.

Az időskorúaknál a véralvadásgátlók szedésével összefüggő sürgősségi esetek száma még nagyobb arányt képvisel (27,5 százalék), a 80 év fölöttieknél 38,8 százalékot elérve. A véralvadásgátlók közül az esetek döntő részében (85,7 százalék) a K-vitamin-antagonisták (warfarin) okolhatók a panaszokért, az újabb típusú véralvadásgátlók (apixabán, dabigatrán, rivaroxabán) ritkábban okoznak sürgősségi ellátást okozó tüneteket.

A véralvadásgátlókat követik a sorban:

• az antibiotikumok (16,1 százalék)
• a diabétesz-gyógyszerek (13,3 százalék)
• az opioid analgetikumok (6,8 százalék)
• a trombocita aggregáció gátlók (6,6 százalék)
• a renin-angiotenzin-rendszer gátlói (3,5 százalék)
• daganatellenes gyógyszerek (3,0 százalék), illetve a
• szedatívumok/hipnotikumok (3,0 százalék).

A kórházba kerülési ráta, ami egyben a gyógyszerrel kapcsolatos nemkívánatos hatások súlyosságának a mércéje is, a szívglikozidok esetében a legmagasabb (82,1 százalék). A daganatellenes szerek szedésével kapcsolatos sürgősségi esetek 59,7 százaléka végződik kórházi ellátással, míg ugyanaz az arány az immunmodulánsoknál 55,7, az orális antidiabetikumoknál 53,0, az antikoagulánsoknál 48,8 százalék. A legritkábban igényelnek kórházi ellátást azok a sürgősségi ellátásban részesülők, akiknek az oltóanyagok (3,0 százalék), dermális készítmények (3,6 százalék), illetve a szisztémás antibiotikumok (7,1 százalék) szedésével vannak összefüggésben a panaszai. Az antibiotikumok közül kiemelendők a kinolon típusúak, amiknél, a többi antibiotikummal összehasonlítva, magasabb a sürgősségi ellátásból a kórházba kerülési arány: 14,5 százalék.

A gyógyszerszedéssel összefüggésben sürgősségi ellátásban részesülő 5 év alatti gyermekek jelentős része (56,4 százalék) antibiotikum-szedés miatt szorul orvosi segítségre. A 6 és 19 év közöttieknél az antibiotikumok mellett az USA-ban gyakran különösebb körültekintés nélkül rendelt metilfenidát, illetve riszperidon is számos sürgősségi esetet okoz, írja a lap.