Tudomány
Miért nem alakul ki Alzheimer-kór a majmoknál?
.jpg)
A tudósok előtt már régóta ismert egy érdekes jelenség: az embereknél kialakul a leépülést okozó idegrendszeri betegség, az Alzheimer-kór, legközelebbi rokonainknál pedig nem. Csak növeli a rejtélyt, hogy a csimpánzok és a többi majom agyában is megtalálhatók ugyanazok a fehérjelerakódások (plakkok), amiket a betegség okának tartanak.
Az atlantai Emory Egyetem Yerkes Nemzeti Főemlőskutató Központjának munkatársai azonosítottak egy olyan „jelölő” fehérjét, amely könnyen kötődik az emberi agyban található plakkokhoz, de a majmokéiban találhatókhoz nem, mivel valószínűleg szerkezeti különbségek vannak a kétféle plakk között. „Ezzel a jelölő anyaggal fel tudjuk mérni az emberi agyban található amiloid plakkok toxikus viselkedését, és jobban megismerhetjük a jelenséget” – mondta el Rebecca Rosen, az idegtudományok doktorandusza, a cikk szerzője.
Azonban egy másik szakértő szerint a jelölő fehérje a betegség kezelésében vagy megelőzésében játszott szerepe továbbra sem ismert. Nem tudjuk, miért nem alakul ki a főemlősöknél Alzheimer-kór, de azt sem, hogy az embernél miért.
Mivel az emberi amiloid fehérje aminosavsorrendje különbözik a majmokétól, a tudósok feltételezték, hogy a szerkezetük is eltér. Ennek vizsgálatára Rosen és munkatársai az Alzheimer-kór diagnosztizálásában a klinikai vizsgálatok során széles körben használt úgynevezett Pittsburgh B vegyületet (PIB) használták, mely az élő emberi agyban az amiloid plakkokhoz kötődik, így azok a PET vizsgálat során láthatók lesznek. Különböző fajtájú halott majmok agyának az emberével történő összehasonlításából kiderült, hogy a PIB nem kötődik a főemlősök plakkjaihoz.
A Yerkes Kutatóközpont egy másik csapata ettől függetlenül arról számolt be, hogy egy, a szemmozgásokat követő, infravörös fénnyel működő készülékkel kiszűrhetők az enyhe kognitív károsodások, mely állapot az Alzheimer-kór előzménye lehet.
A tanulmány a Neurobiology of Aging folyóirat legfrissebb számában jelent meg.
