Miért kezel mindenkit ugyanúgy az egészségügy?
Szakértők becslése szerint a genetika az emberi élettartam alakulásának csak mintegy 25 százalékát határozza meg, írja a hvg.hu.
A jövő orvostudományának sokkal fontosabb szerepe lesz abban, hogy mihez kezdünk azokkal a százalékokkal, amelyekre nekünk és az egészségügynek is van ráhatása, írja a hvg.hu.
Az egészségmegőrzés felívelő hívószava lett a longevity, és benne van a pakliban, hogy könnyen ugyanolyan elcsépeltté válhat, mint az avocadós latte vagy bármi, ami kézműves – ami igazán kár lenne, mert nagy eséllyel az egészségünk jövőjéről van szó, egy olyan, már most pezsgő forradalomról, amely a saját életmódbeli döntéseinket és jó esetben mihamarabb az egészségügynek az egyes emberekhez való viszonyát is átírja.
A longevity – ha a szó jelentésének az irányából közelítünk – a hosszú és egészséges életre utal, és a hangsúly nem az egyik vagy a másik jelzőn van, hanem egyszerre mindkettőn. Sokáig élni ugyanis többről szól, mint az évekről: a legtöbben nem egyszerűen csak tovább akarunk élni, hanem jól is akarunk élni.
A longevity fogalmában egyszerre van ott az egyén élettartamának a meghosszabbítása, az egyén egészségének a megőrzése és fejlesztése, és az öregedés kontrollja és visszafordítása.
Mutogathatunk persze a genetikára, de a genetika-szakértők becslése szerint az emberi élettartam alakulásának csak mintegy 25 százalékát határozza meg. A környezeti tényezők is beleszólnak ugyan, de a többi nagyrészt azon múlik, hogy hogyan gondoskodunk a testünkről. És itt meglepően sok kontroll van a kezünkben, pedig nagy lenne a kísértés a genetika mellett az egészségügyi rendszerekre is mutogatni.
