Mi történik majd, ha tényleg büntetik a hálapénzt?

A Népszava pár napja arról írt, hogy áprilistól büntetik a kórházakat, ahol nem a lehető legkorábbi műtéti időpontot adják meg a betegeknek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már látja, hogy egy-egy orvosnál, illetve intézményben mi a legkorábbi műtéti időpont, az új rendszerben pedig hibaüzenetet kap a doktor, ha későbbre venné fel a beteget. Az eredeti műtéti időponthoz képest előbbre sorolt betegek után pedig addig nem fizet a biztosító, amíg a kórház nem ad magyarázatot a variálásra. Mi több, ha szakmailag nem indokolható a lépés, nemcsak hogy nem fizetnek, de esetenként nagyjából 40 ezerre meg is büntetik a szolgáltatót. A nem szakmai indok pedig értelemszerűen a hálapénz, valamint a kapcsolati tőke lehet.

A hvg.hu megkereste a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy becslésük szerint a pénz és protekció milyen mértékben befolyásolja a várólistákat, de egyelőre nem válaszoltak. A Magyar Kórházszövetségnél azonban állítják, nem a hálapénz a csúszások fő oka: napi szinten előfordul, hogy azért marad el műtét, mert nincs megfelelő vér vagy lebetegszik az orvos, ilyenkor változik a műtét időpontja. A szervezet egyelőre a sajtóból ismeri a minisztériumi ötletet, a 30 oldalas átalakítási tervet jövő héten beszélik át a NEAK-ban. Azt azonban ők is úgy tudják, hogy az új rendszer április 1-től él majd. Amúgy a folyamatok rendezésében partnerek, de attól tartanak, lehetnek problémák az átalakításnál. Sok múlik a részleteken, vagyis azon, mi alapján kerülhet majd előrébb egy beteg, illetve ki és miként ellenőrzi majd ezt.

Bár a kórházszövetség szerint a csúszásnál nem a pénz számít elsősorban, a "korrupt" gyakorlat létezését a Magyar Rezdiens Szövetség elnöke, Sipka Balázs, illetve az 1001 orvos a hálapénz nélkül csoport egyik szóvivője, Lénárd Rita belgyógyász-főorvos is megerősítette a lapnak. Az átalakítás irányát mindketten jónak tartják, a hatást azonban szerintük is majd a gyakorlatban lehet látni.

Lénárd például sajnálja, hogy a kormányzat a büntetés oldaláról fogta meg a problémát. Úgy gondolja ugyanis, hogy megfelelő ellenőrzéssel valamilyen szinten rendet lehet tenni, de teljesen nem szűnik meg a jelenség. Mint magyarázta, a várólistán többféle módszerrel lehet előzni: például úgy, hogy indokolatlanul előjegyeznek valakit műtétre, majd mást hívnak be, vagy állapotrosszabbodása hivatkozva vesznek valakit előre. Ez lehet valós indok, de lehet előre egyeztetett terv is: a sebész privátban megnézi a műtétre váró beteget, majd megbeszélik, jelenjen meg az orvos ügyeleti idejében az állami kórházban, ahol fájdalomra, gyulladásra hivatkozva sürgősséggel elvégzi a beavatkozást. Mindezt természetesen hálapénzért cserébe. Lénárd szerint a büntetés ezt a módszert nem fogja tudni kiküszöbölni. Valószínűleg a jövőben is ugyanúgy előrébb kerülhet valaki, ha fizet, csak miután nagyobb lesz a rizikó, többe fog kerülni.