Mi lesz az országos intézetekkel?
2006. december 01. 00:00
Kapkodást, fejetlenséget, s főként az anyagi érdekeltségek megjelenését olvashatja ki az ágazat sorsa iránt érdeklődő azokból az anyagokból, melyek az országos intézetek régóta lebegtetett sorsát hivatottak eldönteni. Nem kétséges, hogy mindenütt politikai és más érdekek mentén szerveződő lobbiharcok hatják át az egyelőre még csak körvonalazódó elképzeléseket, amelyek több esetben szakmailag is megkérdőjelezhetők.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) átalakítását a szaktárca például többek közt azzal indokolja, hogy „a pszichiátriai betegek kezelése mára a gyógyszerekre és legtöbb esetben intim, orvos-beteg közötti pszichoterápiás interakcióra épül. „A pszichiátriai betegek kezelését korszerűen, többségében járóbeteg-ellátás keretében végzik [images/] eközben Budapesten és környékén a betegek kezelésére változatlan méretben maradtak meg intézmények, a hajdani tébolydák korábbi, ma már felesleges beteggyötrő adottságaikkal.” Ezzel szemben dr. Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke lapunkban azt állította, hogy ma „a pszichoterápia háttérbe szorul, ugyanis a gyógyszerelés rövidebb idő alatt elintézhető.” A gyakorlat „elsősorban a kórházi ellátásban gyógyszerorientált, mert a szükséges pszichiáterek fele hiányzik; vannak megyék, ahol nem biztosított a minimális ellátás sem. Ráadásul öregszik a szakma, alig van utánpótlás és sok fiatal külföldre megy” (Medical Tribune 2006. május 25.).
Az OPNI sorsáról egyébként – akárcsak a többi intézményéről – többféle elképzelés született. Vagy marad a helyén, csökkentett kapacitással (ezek közül az egyik verzió szerint az Agyérbetegek Országos Központja átkerülne az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetbe (OITI), vagy az OITI és az OPNI integrálásával létrehozott új intézményt áttelepítenék a Budai MÁV Kórház területére. Ez értelemszerűen együtt járna az épületek eladásával.
Ha a tárca tervei megvalósulnak, akkor lényegében csak az Országos Onkológiai Intézet és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet maradna változatlanul, miközben az utóbbit a bezárásra ítélt Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetben végzett eddigi kardiológiai tevékenységgel bővítenék. Megszűnik ezen túl a Sportkórház közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátó tevékenysége, sportsebészeti munkáját pedig vagy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe (OORI), vagy a Budai Tisztikórházba, vagy az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe (OBSI) telepítenék. A sportorvosi hálózatot a sportpolitikáért felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak adnák át, a terhelésélettani és doppinglaboratóriumot pedig a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara üzemeltetné.
Az OBSI egyébként a „nagy túlélők közé” tartozik. Kapacitása attól függ, hogy a sportsebészeti ellátás mellé megkapja-e a sport-traumatológiai tevékenységet, s esetleg az idegsebészetet is. Tovább bővítheti tevékenységi körét, ha ott működtetik a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszékét, illetve Ortopédiai Klinikáját is, távlati célként azonban a szaktárca azt szeretné elérni, hogy az OBSI a Semmelweis Egyetem klinikája legyen.
Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) sorsa ugyancsak többesélyes. Vagy kevesebb ággyal marad jelenlegi helyén, vagy integrálják az Országos Orvosi és Rehabilitációs Intézettel (OORI), esetleg feladatait más intézmény, például a Budai Irgalmasrendi Kórház venné át. Nyerhet a változásokon az OORI is: az országos intézetekben folyó szinte valamennyi rehabilitációs tevékenységet hozzájuk telepítenék. Mindenképpen csökken viszont az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ágyszáma, azzal, hogy megszüntetik területén az urológiát és a belgyógyászatot. Elképzelhető továbbá, hogy összevonják a Szent János Kórház területén működő Pulmonológiai Klinikával, vagy önálló intézetként a Budai MÁV Kórház területére költöztetik.
Úgy tűnik, bizonyosan megszünteti a tárca a Parádi Ivókúra Szanatóriumot, valamint a soproni Állami Szanatórium aktív feladatait, s az intézményt is átadná az önkormányzatnak. A Mátrai Gyógyintézetet vagy a Debreceni Egyetem, vagy a Gyöngyösi önkormányzat kapná meg.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) átalakítását a szaktárca például többek közt azzal indokolja, hogy „a pszichiátriai betegek kezelése mára a gyógyszerekre és legtöbb esetben intim, orvos-beteg közötti pszichoterápiás interakcióra épül. „A pszichiátriai betegek kezelését korszerűen, többségében járóbeteg-ellátás keretében végzik [images/] eközben Budapesten és környékén a betegek kezelésére változatlan méretben maradtak meg intézmények, a hajdani tébolydák korábbi, ma már felesleges beteggyötrő adottságaikkal.” Ezzel szemben dr. Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke lapunkban azt állította, hogy ma „a pszichoterápia háttérbe szorul, ugyanis a gyógyszerelés rövidebb idő alatt elintézhető.” A gyakorlat „elsősorban a kórházi ellátásban gyógyszerorientált, mert a szükséges pszichiáterek fele hiányzik; vannak megyék, ahol nem biztosított a minimális ellátás sem. Ráadásul öregszik a szakma, alig van utánpótlás és sok fiatal külföldre megy” (Medical Tribune 2006. május 25.).
Az OPNI sorsáról egyébként – akárcsak a többi intézményéről – többféle elképzelés született. Vagy marad a helyén, csökkentett kapacitással (ezek közül az egyik verzió szerint az Agyérbetegek Országos Központja átkerülne az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetbe (OITI), vagy az OITI és az OPNI integrálásával létrehozott új intézményt áttelepítenék a Budai MÁV Kórház területére. Ez értelemszerűen együtt járna az épületek eladásával.
Ha a tárca tervei megvalósulnak, akkor lényegében csak az Országos Onkológiai Intézet és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet maradna változatlanul, miközben az utóbbit a bezárásra ítélt Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetben végzett eddigi kardiológiai tevékenységgel bővítenék. Megszűnik ezen túl a Sportkórház közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátó tevékenysége, sportsebészeti munkáját pedig vagy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe (OORI), vagy a Budai Tisztikórházba, vagy az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe (OBSI) telepítenék. A sportorvosi hálózatot a sportpolitikáért felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak adnák át, a terhelésélettani és doppinglaboratóriumot pedig a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara üzemeltetné.
Az OBSI egyébként a „nagy túlélők közé” tartozik. Kapacitása attól függ, hogy a sportsebészeti ellátás mellé megkapja-e a sport-traumatológiai tevékenységet, s esetleg az idegsebészetet is. Tovább bővítheti tevékenységi körét, ha ott működtetik a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszékét, illetve Ortopédiai Klinikáját is, távlati célként azonban a szaktárca azt szeretné elérni, hogy az OBSI a Semmelweis Egyetem klinikája legyen.
Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) sorsa ugyancsak többesélyes. Vagy kevesebb ággyal marad jelenlegi helyén, vagy integrálják az Országos Orvosi és Rehabilitációs Intézettel (OORI), esetleg feladatait más intézmény, például a Budai Irgalmasrendi Kórház venné át. Nyerhet a változásokon az OORI is: az országos intézetekben folyó szinte valamennyi rehabilitációs tevékenységet hozzájuk telepítenék. Mindenképpen csökken viszont az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ágyszáma, azzal, hogy megszüntetik területén az urológiát és a belgyógyászatot. Elképzelhető továbbá, hogy összevonják a Szent János Kórház területén működő Pulmonológiai Klinikával, vagy önálló intézetként a Budai MÁV Kórház területére költöztetik.
Úgy tűnik, bizonyosan megszünteti a tárca a Parádi Ivókúra Szanatóriumot, valamint a soproni Állami Szanatórium aktív feladatait, s az intézményt is átadná az önkormányzatnak. A Mátrai Gyógyintézetet vagy a Debreceni Egyetem, vagy a Gyöngyösi önkormányzat kapná meg.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
