Vélemény
Mi lesz a fogyatékkal élők szervezeteivel?
Részlet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének közleményéből
2009. szeptember 22. 14:00
Éves szinten akár 450 millió forinttal is csökkenhet 600 000 fogyatékossággal élő ember országos szervezeteinek támogatása, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a 2010. évi költségvetést. A megvonásról egyeztetés nem történt, több ember munkahelye kerülhet veszélybe.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) éves működési támogatása 72%-kal, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének éves támogatása 50%-al, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) éves támogatása pedig 75%-kal csökkenne a 2010. évi költségvetés tervezet szerint.
Az elvett pénzösszeget pályáztatások útján pótolnák – állítja Korózs Lajos államtitkár. De mi a garancia arra, hogy a pályázati útra terelt összegek majd biztosítják a folyamatosságot, az érdekvédelmi szervezetek fennmaradását, hatékony működését? A SINOSZ mint országos szervezet jelenleg 80 főt foglalkoztat rendszeresen a megyei, illetve a központi szervezetnél, ahol a munkavállalók 55%-a hallássérült, azaz megváltozott munkaképességű.
Nekünk ez az ÚT A MUNKÁHOZ!
Belegondolnak-e a döntéshozók abba, hogy a fenti drasztikus megvonással és a bizonytalan pályáztatással tovább növelik a kiadásokat: munkanélküli segélyek, rokkantsági és szociális járadék útján – az Út a munkához helyett…?
Simon Gábor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár nemrégiben úgy nyilatkozott, jövőre várhatóan több pénz jut majd az Út a munkához programra; az idei 97 milliárd forintról a program költségvetése 110 milliárd forintra emelkedik, és további 7,5 milliárd forint európai uniós forrás is rendelkezésre áll majd. Magyarország növekedése érdekében a munka becsületének a helyreállítása, megerősítése kiemelt társadalmi és gazdasági cél, ezért bővítik a programot.
Így meghirdethető az új program is: „Út a munkából”, amelynek költségvetési vonzata 8%-kal fog nőni.
Biztos, hogy olcsóbb új munkahelyeket teremteni az elbocsátandó hallássérülteknek és a hallássérültekkel foglalkozó szakemberek, munkatársak részére, mint a jelenlegi munkahelyük megtartása? Biztos, hogy célravezetőbb a SINOSZ 13 ezer fős tagságától megvonni a programokat, a jogsegélyszolgálatot, a munkaerő-közvetítést, a tervezett önsegítő képzéseket, jogtudat-erősítő tréningeket és egyéb fejlesztéseket, a magyar társadalomtól a társadalmi tudatformálás lehetőségét (Siketek Világnapjai, SINOSZ roadshow, szakmai konferenciák), a folyamatos fejlődés lehetőségét a bizonytalan kimenetelű pályáztatási rendszer érdekében?
Nézzük a pályáztatási rendszereket! Sajnos azt nem tudjuk, hogy a szociális tárcánál milyenek a pályáztatási eredmények (azaz hány pályázó jutott egy nyertes pályázatra), de azt igen, hogy az Állami Számvevőszék idén nyáron befejezte az elkülönített állami pénzalapok rendszerének, a pályázati célok teljesülésének 2004–2008-as évekre vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ szerint az alapok súlya az államháztartásban alacsony volt, bevételük 2008-ban a központi költségvetés bevételeinek 5,9%-a (485 Mrd Ft), kiadásuk 5,1% (457 Mrd Ft) volt. Az alapok között meghatározó az Munkaerőpiaci Alap (MPA), amelynek 2008-ban részesedése az alapok összes bevételéből 81%, összes kiadásából 84% volt, ez éves szinten több mint 380 milliárd forint pénzösszeget jelent. A fogyatékos emberekért dolgozó, országos hatáskörű társadalmi szervezetek tervezett forrásmegvonása az MPA költségvetésének mindössze 0,001%-a.
Közel 20 évi érdekvédelmi küzdelem után a Magyar Országgyűlés 2009. szeptember 22-én tárgyalja a magyar jelnyelvről szóló törvényt. Ilyen szomorúan még sosem álltunk a győzelem kapujában. A 102 éves SINOSZ, a legrégebbi hazai fogyatékos személyeket tömörítő érdekvédelmi szervezet, ezt kell, hogy megélje: boldog lenne a jelnyelvi törvény miatt, ám a tervezett 72%-os megvonás miatt keserű a szájaíze.
Kiadó: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
Forrás: Országos Sajtószolgálat
Az elvett pénzösszeget pályáztatások útján pótolnák – állítja Korózs Lajos államtitkár. De mi a garancia arra, hogy a pályázati útra terelt összegek majd biztosítják a folyamatosságot, az érdekvédelmi szervezetek fennmaradását, hatékony működését? A SINOSZ mint országos szervezet jelenleg 80 főt foglalkoztat rendszeresen a megyei, illetve a központi szervezetnél, ahol a munkavállalók 55%-a hallássérült, azaz megváltozott munkaképességű.
Nekünk ez az ÚT A MUNKÁHOZ!
Belegondolnak-e a döntéshozók abba, hogy a fenti drasztikus megvonással és a bizonytalan pályáztatással tovább növelik a kiadásokat: munkanélküli segélyek, rokkantsági és szociális járadék útján – az Út a munkához helyett…?
Simon Gábor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár nemrégiben úgy nyilatkozott, jövőre várhatóan több pénz jut majd az Út a munkához programra; az idei 97 milliárd forintról a program költségvetése 110 milliárd forintra emelkedik, és további 7,5 milliárd forint európai uniós forrás is rendelkezésre áll majd. Magyarország növekedése érdekében a munka becsületének a helyreállítása, megerősítése kiemelt társadalmi és gazdasági cél, ezért bővítik a programot.
Így meghirdethető az új program is: „Út a munkából”, amelynek költségvetési vonzata 8%-kal fog nőni.
Biztos, hogy olcsóbb új munkahelyeket teremteni az elbocsátandó hallássérülteknek és a hallássérültekkel foglalkozó szakemberek, munkatársak részére, mint a jelenlegi munkahelyük megtartása? Biztos, hogy célravezetőbb a SINOSZ 13 ezer fős tagságától megvonni a programokat, a jogsegélyszolgálatot, a munkaerő-közvetítést, a tervezett önsegítő képzéseket, jogtudat-erősítő tréningeket és egyéb fejlesztéseket, a magyar társadalomtól a társadalmi tudatformálás lehetőségét (Siketek Világnapjai, SINOSZ roadshow, szakmai konferenciák), a folyamatos fejlődés lehetőségét a bizonytalan kimenetelű pályáztatási rendszer érdekében?
Nézzük a pályáztatási rendszereket! Sajnos azt nem tudjuk, hogy a szociális tárcánál milyenek a pályáztatási eredmények (azaz hány pályázó jutott egy nyertes pályázatra), de azt igen, hogy az Állami Számvevőszék idén nyáron befejezte az elkülönített állami pénzalapok rendszerének, a pályázati célok teljesülésének 2004–2008-as évekre vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ szerint az alapok súlya az államháztartásban alacsony volt, bevételük 2008-ban a központi költségvetés bevételeinek 5,9%-a (485 Mrd Ft), kiadásuk 5,1% (457 Mrd Ft) volt. Az alapok között meghatározó az Munkaerőpiaci Alap (MPA), amelynek 2008-ban részesedése az alapok összes bevételéből 81%, összes kiadásából 84% volt, ez éves szinten több mint 380 milliárd forint pénzösszeget jelent. A fogyatékos emberekért dolgozó, országos hatáskörű társadalmi szervezetek tervezett forrásmegvonása az MPA költségvetésének mindössze 0,001%-a.
Közel 20 évi érdekvédelmi küzdelem után a Magyar Országgyűlés 2009. szeptember 22-én tárgyalja a magyar jelnyelvről szóló törvényt. Ilyen szomorúan még sosem álltunk a győzelem kapujában. A 102 éves SINOSZ, a legrégebbi hazai fogyatékos személyeket tömörítő érdekvédelmi szervezet, ezt kell, hogy megélje: boldog lenne a jelnyelvi törvény miatt, ám a tervezett 72%-os megvonás miatt keserű a szájaíze.
Kiadó: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
Forrás: Országos Sajtószolgálat
