Mi jöhet a korkedvezményes nyugdíj helyett?
Még az idén folytatódnak az egyeztetések a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő, a fokozott egészségkárosodással jellemezhető munkavégzés szabályaival kapcsolatos előterjesztésről.
Tovább egyeztet még az idén a fokozott egészségkárosodás kockázatának kitett munkavállalókra bevezetendő csomagról a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (vkf) – tudta meg a Magyar Idők. A lap birtokába jutott munkaanyag szerint még van néhány vitatott pont a korkedvezményes ellátás helyébe lépő új intézkedéscsomagban a munkaadói és a munkavállalói oldal között.
A szabályozás – annak elfogadása esetén – azokra vonatkozna, akik munkahelyükön fokozott fizikai vagy pszichés hatásoknak vannak kitéve, így egészségi állapotuk, munkavégző képességük az átlagosnál hamarabb romolhat. A gyakorlat szerint a munkáltatónak a jogszabályban foglaltak szerint kockázatértékelést kellene végeznie.
Amennyiben a munkavégzés jellemezhető a fokozott egészségkárosodás kockázatával, s az erről szóló dokumentumban foglaltakkal egyetért a munkáltató és a munkavállalói képviselet, akkor annak benyújtását követően a hatóság ellenőrzést végezhet. Egyfelől felmérheti, hogy valóban fennáll-e az egészségkárosodás veszélye, másfelől az adott munkavállalónál orvosi alkalmassági vizsgálatot végeztet, amelyet évente meg kell ismételni. Amennyiben a munkaadó fejleszt vagy más módon szünteti meg az egészségre ártalmas körülményeket, felülvizsgálatot kérhet.
Maradtak ugyanakkor vitás kérdések is a javaslat körül. Az egyik ilyen a fokozott egészségkárosodásnak kitett munkavállalók munka- és pihenőidejével kapcsolatos kérdések. Abban konszenzus van, hogy az érintettek munkaideje nem lehet több napi 8, valamint heti 40 óránál, valamint egészségkárosodás esetén a korábbi munkakörben, változatlan időbeosztásban nem foglalkoztathatják a munkavállalót.
Szintén vitás kérdés a fokozott egészségkárosodási kockázatnak kitett munkavállalók ellátása. A felek egyetértenek abban, hogy egy külön kassza létrehozásából kellene fedezni az ellátásukat, beleértve az egészségügyi ellátásukat, az egészségkárosodás miatt munkanélkülivé válók keresetkiegészítését, valamint átképzésük költségeit, a tovább nem foglalkoztathatóknál pedig a jövedelempótlást.
