hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

Kevesen hallanak a hallásjavító műtétről

Mi a cochleáris implantáció?

Első születésnapját ünnepli a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete. Egy olyan civil szervezet, amely a siket emberek speciális csoportját képviseli Magyarországon. Ők azok, akik bonyolult műtét és egy elektronikus szerkezet beépítése után hallóvá váltak, vagy visszanyerték elvesztett hallásukat. Csodába illő gyógyulásukhoz azonban még messze nem ideálisak a feltételek.

A cochleáris implantáció (CI) olyan műtéti eljárás, amelynek segítségével teljesen siket, illetve súlyos nagyothalló emberek esetében is jelentős hallásjavulás érhető el. Eddig Magyarországon mintegy hatszáz pácienst műtöttek CI-vel, évente pedig negyven-hatvannal nő a számuk.
Az implantátum a belső fülbe ültetett elektródából és az ehhez kapcsolódó, szintén beültetett dekóder egységből áll. Része a rendszernek a külső egység, amely egy hallókészülékhez hasonló beszédprocesszorból és a hozzá csatlakozó mágneses adótekercsből áll. Ez utóbbi továbbítja a belső dekóder felé az elektromos jellé alakított hangingert.
Hogy miért van szükség erre a bonyolult szerkezetre és a vele járó komoly műtéti beavatkozásra? Azért, mert így lehetőség adódik a siket és súlyos nagyothalló emberek számára, hogy a halló közösség részei legyenek. A súlyos hallássérüléssel született, időben - minél korábban, de lehetőleg ötéves korig - implantált gyerekek megtanulhatnak beszélni. Implantátum nélkül erre jóval kevesebb esélyük van, és ha sikerül is elsajátítaniuk a beszédet, az többnyire "siketes", az ép halló emberek számára zavaró hangzású lesz. A hallásukat valamilyen oknál fogva elvesztett felnőttek pedig újra hallhatnak.
Magyarországon évente mintegy száz gyermek születik siketen, illetve súlyos nagyothallóként. A szülők többsége nem küzd ilyen fogyatékkal, és érthető módon elkeseredik a hír hallatán, hogy kisbabája nem hall. Nekik óriási segítség a cochleáris implantátum, hiszen így a gyermek ugyanolyan óvodába, iskolába fog tudni járni, mint az ép halló gyerekek.
Ez elsősorban az integráció szempontjából fontos, tehát hogy a gyermek már a lehető legkorábban egy közösségbe tartozzon egészséges társaival. Legalább ilyen súlyú indok, hogy speciális, hallássérültekkel foglalkozó intézmény országszerte kevés van. Így előfordul, hogy egy vidéki óvodásnak a hét öt napját családjától elszakítva kell töltenie - csak azért, mert túl messze van az óvoda, amelyik fogadja őt. A cochleáris implantátummal ez elkerülhető.
Az implantált gyermekek többsége így ugyanolyan óvodába, iskolába járhat, mint ép halló társai. Szüleik segítségével sikeresen veszik az akadályokat, az implantátum megkönnyíti számukra a beilleszkedést. Felcseperedve pedig teljesen önálló felnőtt életet tudnak élni. Az implantáció tehát sikertörténet. A Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületére azért volt mégis szükség, mert a hallássérült kisgyermekek szüleinek csöppet sem könnyű a helyzete.
Az első, legnagyobb probléma a hallássérülés megállapítása: elenyésző azon szülészetek száma, ahol megbízható hallásszűrés történik. Többnyire szubjektív módon mérik fel, hogy egy újszülött hall-e vagy sem, és a hallássérült baba kiskönyvében nagyon sokszor áll az, hogy rendben van a hallása. Ez igencsak félrevezetheti a szülőket. Amennyiben egy idő után mégis elkezdenek gyanakodni, és felkeresnek egy orvost, az sokszor különböző magyarázatokkal nyugtatja meg őket. Értékes hónapok vesznek el így, mire a szülők megkapják a diagnózist: a gyermek nem hall.
Ezután hallókészüléket kap a csemete, amellyel elindulhat a hallás felé vezető úton. Sok esetben elég a hallókészülék, de a súlyos hallássérültek esetében többnyire nem vezet eredményre. Ekkor felmerül a kérdés: hogyan tovább?
Sajnos, nagyon kevesekhez jut el egyáltalán az információ, hogy létezik műtéti eljárás, amely segíthet. Az egyesület ezért tűzte zászlajára többek közt az információterjesztést - hogy minél több érintett értesüljön erről a lehetőségről. Az elmúlt évben számos orvosi rendelőben, kórházban, iskolában került kihelyezésre plakát, szórólap, az interneten saját honlappal képviselteti magát az egyesület.
Nagyon nehéz döntés egy szülő számára, hogy megműttesse-e a gyermekét. Ezért a lehető legtöbb információt kell kapnia magáról az eljárásról, arról, hogy milyen készüléktípusok, műtétet végző klinikák közül választhat - és milyen szempontok alapján.
További gond, hogy a társadalombiztosítás nem támogatja teljes körűen az implantáltakat. Míg a műtét és a készülék maga támogatást élvez, az elemek, a szervizelés, a készülék folyamatos beállításai, a cserekészülék már többnyire nem. Egy sérült gyermek nevelése eleve több kiadással jár, az említett tételek pedig tovább nehezítik a szülők helyzetét.
Az egyesület e problémák ismeretében megpróbálja a szülők érdekképviseletét ellátni a klinikákkal, a készülékgyártókkal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szemben. Az útnak még az elején járnak, de az elmúlt évben kialakult lelkes szülői csapat tenni akarását nézve nem maradhat el a siker, amely nemcsak az érintettek, hanem a köz érdeke is.


Dorogman Csilla (MTI-Press)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés