MI: új irányok az ápolásban
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának Ápolástudományi Tanszéke is részt vett abban az Erasmus+ projektben, melynek az volt a célja, hogy elősegítse a mesterséges intelligencia megjelenését és beépülését a leendő ápolók képzésébe.
A kar a pályázat során együttműködött az Amszterdami és a Heidelbergi Egyetemmel, valamint a Német Nemzeti Tudományos és Technológiai Könyvtár (TIB) központjával. A program eddigi eredményeiről online konferencián számoltak be a szakemberek.
Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja megnyitó beszédében kiemelte a fejlődés fontosságát, és megjegyezte: az ápolóképzésnek élnie kell a kor és a technológia kínálta lehetőségekkel.
Felsőfokú szakdolgozókat képzünk, emiatt lényeges, hogy a szakmai tudást milyen formában, milyen minőségben tudjuk biztosítani a hallgatóinknak. A digitalizációt és a robotizációt jellemző gondolkodásmódnak be kell épülnie a hallgatók látásmódjába is, így a következő generáció számára hozzáférhetővé, használhatóvá, mindennapossá válhatnak ezek az eszközök. Ehhez érdemes átvenni más nemzetközi példákat is. A konferencia elősegítette, hogy az elmúlt években összegyűlt innovatív tudást megfelelő minőségben és hatékonysággal lehessen majd hasznosítani – fogalmazott a kari vezető.
A projekt során az EK kutatócsoportja arra törekedett, hogy elemezze azokat a készségeket, kompetenciákat, amiket az ápolóképzésben meg kell találni azért, hogy azok beépülhessenek a tantárgyleírásokba, valamint a kórházi gyakorlatokba.
Ujváriné Siket Adrienn, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Ápolástudományi Tanszékének vezetője szerint az volt a konferencia alapkérdése, hogy miként jelenhet meg az ápolóképzésben a mesterséges intelligencia, a végzett szakemberek, hogyan tudják majd hasznosítani a tudást, a betegápolás terén melyek a legjobb gyakorlatok.
Óriási nehézséget jelent a demográfia kérdéskörön belül az idősek számának növekedése. A munkaerő 20 százaléka közeledik a nyugdíjhoz, az egészségügyi dolgozók elvándorlása is új helyzetet eredményezhet, éppen ezért új kompetenciaszintek jelenhetnek meg. Mindezek miatt továbbképzési lehetőségeket kell találni, fel kell készíteni a majdani munkaerőt az újszerű ápolási feladatok szervezésére. Ennek feltárására a kar 350 hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozásával, valamint hallgatók és ápolók bevonásával kérdőíves kutatómunkát végzett. Mivel hamarosan tantárgyfejlesztés indul a telemedicina tárgy kialakítása érdekében, kíváncsiak voltunk arra, hogy a hallgatók mennyire dolgoznának együtt a mesterséges intelligenciával, mennyire tudják majd kihasználni a lehetőségeit a szakmában. Olyan oktatási formák jelenhetnek meg, amik a tanórán kívüli képzések lehetőségeit bővíthetik. Itt az idő az ápolás-informatikusok, bio-ápoló-mérnökök képzésének megszervezésére. A cél az, hogy az ápolók álljanak a fejlesztések élére, az ő felelősségük, hogy a technológia szolgáljon minket és ne mi a technológiát – tette hozzá.
A tanszékvezető megjegyezte, a robotok szerepe a járványhelyzetben is megmutatkozott, például a fertőtlenítésben, ugyanakkor bármennyire is központi szerepet játszott a hallgatói programban a mesterséges intelligencia, nem cél az ápolás teljes mértékű dehumanizálása. Ujváriné Siket Adrienn elmondta: a hamarosan publikáció formájában is megjelenő kutatómunka során arra a következtetésre jutottak, hogy a képzés adhatja meg a válaszokat, a fejlesztési irány határozhatja meg azt, hogy képesek lesznek-e az ápolók alkalmazkodni a kórházi és az otthoni betegellátásban bekövetkező változásokhoz.
Az online eseményen szakmai előadások tartottak egyebek mellett a gondozási robotok ápolói preferenciái, a legértékesebb robotfunkciók feltárására irányuló kísérletek, valamint a robotizált ápoláshoz kapcsolódó attitűdvizsgálat eredményeivel kapcsolatban.
A NursingAI Erasmus+ program június 15-én folytatódik a hazai worksop után a nemzetközi zárókonferenciával, közli az egyetem.
