Merre tovább biztosítási piac?
Az elmúlt bő 20 évben 3,1 milliárd forintról 25,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítók egészség- és betegségbiztosítási díjbevétele. A Napi.hu Szlankó Annát, a KPMG menedzserét kérdezte.
„A nyolcszoros növekedés a teljes időszakot tekintve is duplája a nominális GDP növekedési ütemének. Míg a két mutató az első tíz évben lényegében azonos ütemben nőtt, a második tíz évben a GDP megint duplázott, a díjbevételek azonban négyszereződtek” – hívta fel a figyelmet a Napi.hu-nak Szlankó Anna.
Az egészségbiztosítási szakértő szerint az adatgyűjtést befolyásoló jogszabályok és keretek a vizsgált 22 éves időszak alatt többször változtak (például új polgári törvénykönyv, szja-törvény, biztosítási tevékenységről szóló törvény), ahogy a felügyeleti útmutatók is. A növekvő tendenciában részben emiatt látunk töréseket. 2019-ben az adókörnyezet kedvezőtlen változása törte meg a trendet (megszűnt a munkáltatók által vásárolt személybiztosítások adómentessége), 2020-ban pedig a pandémia okozta nehéz gazdasági körülmények csökkentették a díjbevételt. A Covid-járvány első évében nehezebben ment a biztosítások értékesítése élőben, és akkor még az online felületen is. 2022-re azonban az öngondoskodási hajlam láthatóan megugrott, és a piac mérete elérte a 25,3 milliárd forintot.
A KPMG szakértője szerint a kimutatások alapján 2000-ben 71 574 darab egészség- és betegségbiztosítási szerződés volt állományban. A szerződések száma 2007-ig növekedett (108 275 darab szerződés), majd a kibontakozó gazdasági válság hatására visszaesett. 2021-ben csupán 39 171 darab egészség- és betegségbiztosítási szerződés volt életben, miközben az összes díjbevétel gyors ütemben növekedett.
Habár a 39 ezer darabos szerződésállomány csekély mértékű mind a 4,6 millió fős munkavállalói bázishoz képest, mind pedig a 9,7 millió fős populációhoz képest, érdemes a biztosítottak számát is figyelembe venni, amely csak az egészségbiztosítási szerződések esetében ma már közel 400 ezer főre tehető – mondta Szlankó Anna, aki szerint a 25,3 milliárd forintos magánegészségügyi díjbevétel eltörpül a teljes magyar egészségügyre fordított közel 4000 milliárd forinthoz, vagy a magánegészségügyi struktúrára fordított, becslések szerint 350-500 milliárd forinthoz képest. Az egészségbiztosítási szakértő szerint a piac növekedési potenciálja az elmúlt évek adatai és a teljes piac fényében nagynak mondható, de a további növekedés nemcsak a kereslet, azaz a vállalatok és a magánszemélyek szerződéskötési hajlandóságának függvénye. A magán-egészségbiztosítások szélesebb körben való elterjedését és ezzel a díjbevételek további szignifikáns növekedését a szabályozás változása segítheti.
