Menteni a menthetőt

Hamarosan kétmilliárd forint támogatáshoz juthat az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), ez az összeg azonban önmagában nem jelent megoldást a szervezet gondjaira. A struktúra és a finanszírozás átalakítása nélkül a problémák újratermelődnek az OMSZ-nál, amelynek jelentős veszteséget okoz a betegszállítói feladatok átadása.

 Bár a szaktárca gyorssegélyt ígért, legkorábban novemberben, a zárszámadásról szóló törvény parlamenti elfogadását követően juthat hozzá az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) a számára elkülönített kétmilliárd forinthoz – derült ki az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szeptember 12-i ülésén. A dátum azért fontos, mert ellenzéki képviselők már korábban, azt követően szerettek volna tájékoztatást kapni a helyzetről, hogy Horváth Ágnes egészségügyi miniszter létszámstopot rendelt el a szervezetnél a felgyülemlett deficit miatt.
 Az OMSZ gondjait jelző, igaz, nem a sajtónak szánt bejelentés azért lepett meg sokakat, mert ezzel korántsem valami ismeretlen elem került napvilágra. Pontosan tudható volt, hogy a mentőknek jelentős adóssága van, hogy működésre fordítottak eredetileg beruházásra szánt összegeket. Bizottsági bemutatkozásakor ugyanis, néhány hónappal korábban maga Göndöcs Zsigmond főigazgató jelezte, hogy az OMSZ hiánya idén elérheti a 1,5 milliárd forintot, amelynek megszüntetéséhez az adósság egy részének elengedését, de legalábbis átütemezését várja az államtól.
  A kétmilliárdos gyorssegélynek Horváth Ágnes szerint mintegy előfeltétele a mentés és a betegszállítás szétválasztása, annak ellenére, hogy pillanatnyilag feloldhatatlannak tűnik az az ellentmondás, hogy a betegszállítás teljesen magáncégekhez szervezése jelentős bevételi forrástól „szabadítja meg” a mentőket. Egészen pontosan havonta 100 millió forint bevételkiesést okoz(ott) az OMSZ-nak a betegszállítások egy részének átadása. Tovább bonyolítja azonban a helyzetet, hogy – a mentési készenlét miatt – a még mindig állami mamutcégnek tekinthető OMSZ-nak jelentősen többe kerül a betegszállítás, mint az alternatív szolgáltatóknak.
  A sürgős betegszállítások száma 2006-ban – az előző évihez hasonlóan – 670 ezer volt, amelyhez több mint 200 ezer 3–6 órán belüli szállítás társult. Az úgynevezett sima betegszállításnak – amelyből éves szinten szintén 200 ezret tartanak számon – jelenleg negyedét az OMSZ végzi. A bizottsági meghallgatáson Göndöcs Zsigmond főigazgató és Gál Ilona, a szaktárca közgazdasági szakállamtitkára egyaránt úgy vélte: az egyszerű betegszállítások fele indokolatlan. Konkrét példákkal élve: nemegyszer előfordul, hogy a vizsgálatot követően nem haza, hanem a piacra kell szállítani a „rászorulót”. Miként az is egyre gyakoribb, hogy az egészségügyi intézmények – ezzel is csökkentve az átalakítás rájuk jutó anyagi terheit – a mentőkkel szállíttatják telephelyeik között, vagy akár intézményen belül a hozzájuk beszállított betegeket. Így ugyanis megtakaríthatják a beteghordók bérét vagy annak legalább egy részét. Az ilyen esetek elkerülésére Vojnik Mária egykori államtitkár, szocialista országgyűlési képviselő hathatós beavatkozást kért a tárcától, s felmerült az is, hogy a szociális okból végzett betegszállításokat – a szociális törvény módosítását követően – esetleg a szociális minisztérium finanszírozza.
  További ígéret, hogy a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával jövőre 550 millió forint működési többlethez juthat az OMSZ, egyelőre azonban nem tudni, hogy ez az összeg részét képezi-e a mentőknek szánt kétmilliárd forintnak, avagy azon felül értendő – ez is csupán a költségvetést érintő országgyűlési szavazásokat követően dől el. Ám annyi bizonyos, hogy a jelenlegi napi gondokon nem segít. Például azon sem, hogy az OMSZnál ma átlagban és évente csupán 990 ezer forintot keresnek a munkatársak; ennek megfelelően jelentős is a fluktuáció.
  Az OMSZ jövőjéről már tavaly komoly viták folytak a Molnár Lajos minisztersége idején felállított, László Imre vezette különbizottságban, s azt követően a parlamenti egészségügyi bizottságban is (lásd Medical Tribune, 2006. szeptember 28.). Az OMSZ nem maradéktalanul hajtotta végre a számára javasoltakat. Az alulfinanszírozottság tényét azóta megerősítette egy a minisztérium által kért átvilágítás is, amelynek részleteiről és a további teendőkről novemberben folytatják az értekezést az egészségügyi szakpolitikusok. Akkor talán majd az is kiderül, mi indokolta, hogy a tavaly megkezdett létszámleépítést most létszámstop váltsa fel, miközben a szaktárca is elismeri, hogy a mentők feladataik maradéktalan ellátásához – a struktúra átalakítása és az új mentőállomások munkába állása miatt szükséges, már említett 550 millió forintos pluszforrás mellett – további 165 munkatárs felvételére lesz szükség.