Méhnyakrák megelőzési hét a pandémiában

2007-ben az European Cervical Cancer Association kezdeményezte az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet, amit minden év januárjának negyedik hetében tartanak. A Hét során figyelemfelhívó, adománygyűjtő kampányokat rendeznek helyi közösségekben, iskolákban, egyetemeken, orvosi rendelőkben egyaránt.

A méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegség nőkben világszerte, 2017-ban Magyarországon 1057 nő betegedett meg, és Magyarországon minden nap meghal legalább egy nő méhnyakrákban, pedig jelenleg is működik egy állami szűrőprogram.

A méhnyak rosszindulatú daganatának kialakulásában nagy szerepet játszik egy vírus, az ún. human papillomavírus (HPV). Több mint száz típusa van, és jelenlegi ismereteink szerint ezek közül legalább 13 méhnyakrákot okozhat. A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. Nagyon elterjedt: élete során az emberek 50-80 százaléka átesik valamilyen HPV-fertőzésen úgy, hogy a legtöbben nem is tudnak róla.

A HPV vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, és ezt követően előfordulhat, hogy különösebb közvetlen kiváltó ok nélkül, elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ez az úgy nevezett rákmegelőző állapot, de szerencsére még akár 5-10-15 év is eltelhet a rosszindulatú daganat kialakulásáig. A méhnyakszűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni, tehát rendszeres szűrés mellett – a betegség lassú kifejlődésének is köszönhetően – a kóros elváltozás még időben felfedezhető.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy petefészekrák kialakulása lehet családi eredetű, genetikai változásokra (az ún. BRCA gén mutációira) visszavezethető is.

Mindezek ellenére sok embernek jelenleg az alapvető ismeretei sincsenek meg a HPV-ről és a kapcsolódó kockázatokról. Tíz európai országban, mintegy 17.000 fővel végzett tanulmány megállapította, hogy az emberek egynegyede (24%) úgy vélte, hogy a HPV „meglehetősen ritka” vagy „rendkívül ritka”, és a megkérdezettek több mint kétharmada (70%) nem tudta, hogy a HPV férfiaknál is okozhat rákot. (forrás: ECCO (European Cancer Organisation)

A méhnyakrák hatékony megelőzéséért az alábbi lépések betartására lenne szüksége:

1. Rendszeresen részt kell(ene) venni méhnyakrák szűrésen (Magyarországon, szervezett formában, 3 évente hívják a 25-65 év közötti nőket méhnyakszűrésre)
2. A HPV oltás beadatása (2014 óta ingyenesen kaphatják meg a hetedik osztályos lányok, és tavaly óta már a fiúk is, a HPV elleni védőoltást)
3. A méhnyakrák esetleges tüneteinek ismerete, és azonnali szakorvoshoz fordulás, ha ilyeneket tapasztalunk

Jól látható tehát, hogy a méhnyakrák elleni küzdelem egyik kulcsa a kiváltó ok, a HPV vírusfertőzés megelőzése az oltás beadásával! Ugyanis, ha a világon minden nő és férfi számára biztosított lenne a HPV elleni védőoltás, akkor megállítható lenne a vírus terjedése, globális összefogással pedig az egész világon megszüntethető lenne a betegség.

A Magyar Rákellenes Liga az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét alkalmából az MRL Betegakadémián 2021. január 23. szombat, 16:00 órai kezdettel, „A méhnyakrák megelőzhető” címmel tart majd online előadást Dr. Nagy Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója, a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa. Az előadásra itt lehet jelentkezni: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfuBW1Qkqzt5Tx-DGGgF-J-ph9JlY_GiWI_bUeVsNDFeSYLjw/viewform

A Méhnyakrák Megelőzési Héthez kapcsolódóan ezúttal meg kell említeni egy másik vírust (COVID-19) is, és fel kell hívni a daganatos betegek figyelmét a már elérhető oltás fontosságára!

Az Országos Onkológiai Intézet „Tájékoztató onkológiai betegeknek a COVID-19 elleni védőoltásról!” címmel foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat, az COVID oltás és a daganatos betegségek összefüggéseiről:

• Megfigyelések alapján a rákbetegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél, ezért van szükség a daganatos betegek beoltására.
• A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani.
• A sugár-, kemo-, és immunterápia befejezését követően rendezett fehérvérsejtszám mellett az oltás bármikor elvégezhető.
• Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani, és célzott (biológiai) terápia mellett is, rendezett fehérvérsejtszám mellett, bármikor lehet oltani.
• Műtét esetén az oltásnak – az esetleges mellékhatások megszűnése miatt – legalább 1 héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni. Műtét után az oltás – normál fehérvérsejtszám mellett – bármikor elvégezhető.

Azoknál a kezeléseknél, amelyeknél a vér B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik, (ez az immunválasz kialakulásában játszik fontos szerepet), valamint az allogén (nem saját) őssejtátültetés esetekben, minimum 6 hónappal később javasolt a védőoltás beadása.