Megvan a csodafegyver a hálapénz ellen, de félnek bevetni
A jóléti alapok tervét másfél éve propagálja a Magyar Nemzeti Bank számos fórumon, emlékezet a Napi.hu.
Elakadt a jogszabályalkotóknál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hálapénz elleni csodafegyverének gyakorlati megvalósítása. Az MNB már másfél évvel ezelőtt megpendítette, hogy úgynevezett jóléti alapokat kellene létrehozni, erről először hivatalos formában a 330 pontos versenyképességi programban írtak. Az alapokat a jelenleg is működő pénztárak összevonásával képzelnék el, vagyis a nyugdíjpénztárak és az egészség- és önsegélyező pénztárak egyesítésével. Így egyetlen intézmény ki tudná szolgálni a tagok egészség- és nyugdíjcélú öngondoskodását, de akár más, államilag támogatott hosszútávú megtakarítási célokat is.
Az egészség zseb is fontos pillére lenne az alapoknak. Az MNB nem mulasztotta el megemlíteni a legutóbbi versenyképességi jelentésében sem, hogy az egészségügyi kiadások szerkezete rendkívül egészségtelen Magyarországon. Az állami egészségügyi kiadások a GDP 4,8 százalékát tették ki, szemben a régiós 5,3 százalékkal és az uniós 6,1 százalékkal. Ugyanakkor a magyar háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai (1,9 százalék) állnak szemben az uniós 1,8 és a V3-as 1,3 százalékkal. Azaz Magyarországon az egészségügyi kiadások 69 százaléka származik állami forrásból, ami 4 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál és 8 százalékponttal marad el a többi visegrádi ország átlagától.
Problémásnak tartja a jelentés, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült csatornákon folynak keresztül, így nem is hasznosulnak hatékonyan. A borítékban zsebbe csúsztatott pénzekből nyilvánvalóan nem az egészségügyi intézményeket fejlesztik, hanem az orvosok a saját életszínvonalukat növelik belőle. Ha viszont a lakosság jóléti alapokon keresztül venné igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, finanszírozná a kezeléseket, akkor ez megváltozhatna.
A sok előny dacára a jóléti alapokkal kapcsolatos jogszabály-alkotási folyamat nem halad. Szakmai berkekben azt pedzegetik, a fő kerékkötője a javaslat átvitelének az lehet, hogy a rendszer egyik alappillére a kötelező beléptetés lenne. Az MNB viszont azt állítja, nincs tudomása arról, hogy a kormánynál emiatt akadtak volna el a jóléti alapokkal kapcsolatos jogszabály-módosítások.