Megmenthetné a magyarokat egy jól működő népegészségügy?
Vacak a magyarok egészsége, pedig a jó egészségügy az egyik legjobb befektetés, a valódi közszolgálat, derül ki a Telex beszélgetéséből.
Az alkoholt reklámozzuk, miközben a szűrővizsgálatokat és a megelőzést kellene. A Telex Magyarország jövő időben negyedik epizódjában a népegészségügy volt a téma: vendégeik Zacher Gábor orvos, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, valamint az Egyensúly Intézet szakértői, Boros Tamás és Filippov Gábor.
(...)
Miért kell Magyarországon 400 nőnek meghalni méhnyakrákban, miközben ez a szám Svédországban csak 40? – tette fel a kérdést Zacher Gábor. Rékassy Balázs szerint hiába vannak Magyarországon szervezett szűrések a betegségek korai felismerésére, a részvétel alacsony. Míg a méhnyakrákszűrésre az EU-ban a nők 60 százaléka megy el, Magyarországon a részvétel nem éri el a 20 százalékot (Svédországban pedig 80-90 százalék körül van). A vastagbélrákszűrésen a részvétel nálunk különböző statisztikák szerint 3-15 százalék, ehhez képest az EU-átlag 40 százalék. Mindez azért dühítő, mert pont a vastagbélrák a korai felismerés esetén jól gyógyítható, és ezzel sok ember halálát lehetne megelőzni az orvosok szerint.
Zacher Gábor orvosként találkozott olyan esettel, hogy ha egy betege elment volna vastagbélrákszűrésre, máshogy alakult volna a sora. Ez ugyanis nehezen észrevehető daganat, nem okoz tünetet, amikor viszont igen, akkor már gyakran áttétet ad a májba.
Mi lenne, ha együtt lefogynánk?
Idefele jövet hány olyan plakátot láttál, ami alkoholt reklámozott és hány olyan, ami a prosztatarákszűrésről szólt? – kérdezte orvos kollégáját Zacher Gábor a műsorban. Pedig ha sok utóbbit látna az ember, a tizedik után csak bejelentkezne akár egy ilyen nem túl kellemes vizsgálatra is. Zacher az ember egyéni felelősségét hangsúlyozta az egészség megőrzésében, Rékassy Balázs ezzel ugyan egyetértett, de azt mondta: nagyon nagy felelőssége van az államnak, a vezetők vagy akár az influenszerek példamutatásának is.
Vajon milyen hatása van a politikának ebben, ha azt látjuk, hogy akár kormánypárti, akár ellenzéki vezető szívesen pálinkázik kamerák előtt, vagy mondjuk egy politikus finom magyaros, jó zsíros ételeket főz sorjában? Zacher Gábornak támadt is egy ötlete: gondoljunk, itt mondjuk arra a nagy hatású magyar politikai influenszerre, aki valahol a Halászbástya környékén él. Szerinte ha ő mondjuk kiállna az emberek elé és azt mondaná: emberek, igen, meghíztam, nem mozgok, megvan ennek az oka, de mi lenne, ha egy év alatt együtt lefogynánk 20 kilót, annak hatása lenne.
A létbizonytalanság stressze
Többször is szóba került a beszélgetésben a mentális egészség fontossága. Zacher Gábor szerint a világban a 71. helyen állunk a boldog országok listáján, a fiatalok 50 százaléka szorong, emelkedik az altató- és nyugtatószerek fogyasztása. Dániában rossz az idő, unalmas is az ország, mégis vezetnek a boldogságindexben, tette ehhez hozzá Rékassy Balázs. A megoldás: ott nagyon hamar felismerték, milyen fontos a társas kapcsolatok, az érzelmi intelligencia fejlesztése, és ezt tanítják is.
Finnország a hetvenes években egy szegény ország volt, de eldöntötték, hogy ezen változtatni szeretnének. Gazdasági fejlődést akartak elérni, a pénzt nem csak az egészségügyre, a kórházakra fordították, hanem az egészségre: dohányzásellenes kampányt indítottak, bicikliutakat építettek, felhívták a pékek figyelmét arra, hogyan készíthetnének egészségesebb ételeket, folytatta Rékassy.
A legszegényebb rétegekben van egy állandó stressz, a létbizonytalanság stressze, ami olyan szintű károsodást okoz, ami végül oda vezet, hogy korábban halnak meg, hangsúlyozta ezzel a témával kapcsolatban Boros Tamás.
A műsor teljes összefoglalója a Telexen.
