Megkérdezték a MI-t: mi várható 2024-re?
A brit Daily Mail újságírói chatbotokat kérdeztek meg arról, mire számíthatunk 2024-ben. A hvg.hu összeállítása.
A kiválasztott chatbotok a Google Bard és az Anthropic által fejlesztett (és az Amazon által is igen erősen támogatott) Claude voltak. Azért esett rájuk a választás, mert az internetről származó élő információkat használnak a jóslatok készítéséhez, ellentétben a ChatGPT-vel és a Microsoft Bingjével, amelyek régebbi adatokra támaszkodnak.
A Claude szerint idén megjelennek az első olyan MI-modellek, amelyek már az „általános mesterséges intelligencia” (AGI) jeleit mutatják. Az ilyen MI-k már képesek bármilyen intellektuális feladatot elvégezni, amit egy ember tud, emellett megfelelnek az emberek rugalmasságának és alkalmazkodóképességének különböző környezetekben és feladatokban. Érkezésük az előrejelzések szerint óriási változásokat fog okozni az emberi társadalomban. Claude a következőket mondta a Daily Mailnek: „Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy az MI algoritmusok megfelelnek vagy meghaladják az emberi teljesítményt olyan speciális feladatokban, mint az objektumfelismerés, a játék és a nyelvi feldolgozás. Az olyan technikák, mint a mélytanulás és a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrán futó neurális hálózatok hajtották előre ezeket az ugrásokat. A nagy technológiai vállalatok és startupok jelentős beruházásai azt sugallják, hogy az innováció üteme nem lassul egyhamar”, írja a lap.
Az olyan csoportok, mint a DeepMind, az OpenAI, a Google Brain és az Anthropic komoly fejlesztéseket hajtanak majd végre. Claude szerint a mesterséges intelligencia körüli problémák magukban foglalhatják a kiszámíthatatlanul viselkedő rendszereket és olyan munkaautomatizálást, amely meghaladja a dolgozók alkalmazkodási képességét.
A Google Bardja biotechnológiai áttöréseket jósolt, olyanokat, amelyek „felújítják” az emberi fajt. A fejlesztések magukban foglalhatják az „agy-számítógép interfészek” áttöréseit, ahol az emberi agy csatlakozik a számítógépekhez (gondoljunk csak Elon Musk cégére, a Neuralinkre). Bard szerint a biokompatibilis anyagok és a robottechnika fejlesztése olyan bionikus végtagokhoz vezethet, amelyek helyreállítják a természetes motoros funkciókat, vagy akár túlszárnyalják az emberi erő és ügyesség korlátait. Az exoskeletonok növelhetik a fizikai képességeket a nehéz emeléshez, katonai alkalmazásokhoz vagy az idősek segítéséhez. Az agy-számítógép interfészek (BCI-k) közvetlen kommunikációt tesznek lehetővé az agy és a számítógépes rendszerek között, lehetővé téve a protézisek, külső eszközök vagy akár virtuális környezetek vezérlését. A lehetséges alkalmazások közé tartozik a bénult egyének kommunikációja, a fokozott kreativitás és termelékenység, vagy akár az agy-agy kommunikáció.
Bard emellett azt is jósolta, hogy a mesterséges intelligencia áttörést hozhat a személyre szabott orvoslásban. A hatalmas mennyiségű genetikai adat megfejtésével a mesterséges intelligencia azonosítani tudja bizonyos betegségek kockázati tényezőit, lehetővé téve proaktív beavatkozásokat és személyre szabott megelőzési terveket. A mesterséges intelligencia elemezni tudja a betegek adatait, és megjósolja, hogyan reagálhatnak a különböző kezelésekre, segítve az orvosokat az egyén számára leghatékonyabb és legkevésbé káros lehetőségek kiválasztásában. A Google mesterséges intelligenciája szerint a MI gyógyászatban történő használatával kapcsolatos problémák közé tartozik a személyes adatok védelme, és annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia ne kezelje elfogultan a betegeket.
A teljes írást ITT olvashatja
