Megérkezett a béremelés az egészségügyben

Megérkezett az ígért béremelés az egészségügyben. Több orvos és szakdolgozó már pénteken, egy összegben megkapta megemelt fizetését – számolt be róla az m1 Híradója.

A riport bemutatta Kovács Ferencet, aki 30 éve dolgozik ápolóként. A férfi pénteken kapta meg az ígért béremelést, így mostantól havonta nettó 12 ezer forinttal keres többet.

"Így visszamenőleg az átutalt összeg, bizakodóvá tett, hogy a beígért következő gesztusok is hasonlóak lesznek" – mondta az ápoló.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár márciusban jelentette be az egészségügyi dolgozók béremelését. Azok az orvosok, akik eddig bruttó 350 ezer forint alatt kerestek, mostantól bruttó 66 ezer forinttal kapnak többet havonta. A szakdolgozók bére bruttó 15-20 ezer forinttal nő, és 93 ezer forintnál nem kereshetnek kevesebbet.

A jövedékiadó-emelés éves szinten 55 milliárd forintos többletforrást jelentene az egészségügynek – jelentette ki az egészségügyi államtitkár még júliusban. Szócska Miklós komoly előrelépésnek nevezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott közös munka eredményeképpen sikerült az egészségügyi forrásteremtést olyan dolgokkal összekötni, amelyek az egészségre hatással vannak, mint az alkohol-, illetve dohánytermékek, amelyek jövedéki adóját emelik.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevéhez köthető, az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló javaslat szerint egyes termékek jövedéki adóját emelnék, a népegészségügyi termékadót kiterjesztenék az energiaitalokra, a 98 százalékos és a 90 százalékos társadalombiztosítási támogatású gyógyászati segédeszközök áfáját pedig 5 százalékra csökkentenék.

Az egészségügyi államtitkárság július közepén közölte, hogy az egészségügyi ellátórendszert többletforráshoz juttató intézkedések bevételeiből az egészségügyi dolgozók tervezett bérfejlesztésének második lépcsőjét is fedeznék. Ez a forrás költségvetési mozgásteret is nyújtana az új struktúra prioritásainak megvalósításához szükséges fedezet megteremtéséhez, de fejlesztenék a háziorvosi praxisok finanszírozását is.

A mostani intézkedéstől az államtitkárság az orvosok elvándorlásának csökkenését várja. A magyar rezidens szövetség elnöke szerint az év első felében 15 százalékkal több orvos hagyta el az országot, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

"Kiszámítható emelési folymatra van szükség, tehát abban az esetben ha garanciát tud vállalni az állam a 2013-as, 2014-es emelésre, akkor meggyőződésem, hogy jelentősen csökkenhet az orvoselvándorlás", vélte Papp Magor elnök a Híradóban.

Az egészségügyi államtitkárság jövőre folytatja a bérrendezést. A pénteki bejelentés szerint később további 55 milliárd forintot fordítanak a béremelésekre.

"Ez egy nagyon erőteljes üzenet arra, hogy amit korábban ígértünk, hogy lesz folytatás, az lesz! Már tudom mondani, hogy a következő kör az az alapellátás, háziorvos, házigyermekorvos, területi ellátási kötelezettséggel bíró fogorvos és végül, de nem utolsó sorban a védőnők" – fogalmazott az államtitkár.

Papp Magor szerint a második félévi migrációs adatok lehetnek kedvezőbbek, de ez azon múlik, hogy milyen konkrétumokkal áll elő a kormányzat, például hogy az 55 milliárd forintos forrásból egy dolgozónak mekkora béremelés jut. Mint az MTI-nek hozzátette: az egészségügyi dolgozók bizalomindexe, bár a tavaszi bértárgyalások hatására hosszú idő után némileg emelkedett, továbbra sem túl magas. Emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi bértárgyalások megkezdése és végül a bérmegállapodás megkötése a Magyar Rezidens Szövetség akciójának eredménye.

Tavaly mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezte letétbe felmondólevelét, azt követelve az egészségügyi kormányzattól, hogy az év végéig kezdjék meg bérük és munkakörülményeik rendezését. Az MRSZ vezetősége tavaly év végén egy a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kapott Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól. Ezért a felmondásokat nem érvényesítették, három hónapra felfüggesztették akciójukat. A bérmegállapodást követően március végén az MRSZ vezetői és Szócska Miklós közösen kezdték meg a felmondólevelek megsemmisítését.

Papp Magor elmondta: a rezidensszövetség vezetőségének nagy része, köztük ő maga sem részesül a béremelésből, mivel többségük háziorvos, van, aki most fejezte be azt a képzési fázist, amelyben még járt volna a béremelés. Hozzátette: így nem tudták őket megvádolni, hogy "önös érdekek vezérelték volna az egyeztetéseket".

Nem a béremelést, hanem az ahhoz szükséges összefogást tartja a legnagyobb sikerének a Magyar Rezidens Szövetség elnöki posztját 2008 óta betöltő Papp Magor, aki idén novemberben szakvizsgázik, így leköszön posztjáról.
Kifejtette: a legfontosabb, amit az elmúlt években megtanult, hogy a korábbi tehetetlenséget le kell és le is lehet vetkőzni. Több évtizede sokan azt mondják: úgysem tudják befolyásolni a dolgokat, ilyen a magyar egészségügy. Most viszont felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai ebbe nem törődnek bele. Ennek többször is jelét adták. Először 2007-ben, amikor Molnár Lajos akkori egészségügyi minisztert mintegy kétezer hallgató vonta kérdőre, mert fizetőssé akarta tenni a szakorvosképzést, majd 2009-ben, amikor szintén nagyjából kétezren gyűltek össze a Szent István-bazilika előtt "élhetőbb magyar egészségügyet" követelve. Tavaly pedig mintegy 2500 egészségügyi dolgozó "vitte vásárra a bőrét", hogy elérjék a közös céljukat.

Ezeknek egyik eredménye a béremelés, de Papp Magor szerint sokkal fontosabb, hogy erre az összefogásra a jövőben is képesek lesznek, hiszen megtapasztalták: van befolyásuk az eseményekre.