Konferencia
Megálljt parancsolni a bőrráknak, pikkelysömörnek, ekcémának
2009. szeptember 13. 11:58
.jpg)
Megálljt parancsolni a bőrráknak, pikkelysömörnek, ekcémának, ez lehetne a mottója a Budapesten szombaton zárult európai bőrgyógyászati konferenciának – mondta az MTI-nek Kárpáti Sarolta egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának igazgatója, a tanácskozás társelnöke.
Idén 39. alkalommal rendezték meg az Európai Dermatológiai Kutatási Társaság (ESDR) konferenciáját. Az ESDR éves szakmai találkozóin a biológia, immunológia és a genetika eredményeinek bőrgyógyászati alkalmazhatóságát vitatták meg. A tanácskozáson, amelyet a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikája és a Magyar Dermatológiai Társulat közösen szervezett, 39 ország közel ezer szakembere vett részt, s 620 tudományos munkát ismertettek.
„Egy csúcskonferenciáról van szó, amelynek először ad otthont egy kelet-európai ország. A magyarországi bőrgyógyászati kutatások elismerése, hogy ezt a konferenciát idehozták. Az pedig, hogy a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája szervezi, aláhúzza, hogy nagyon komoly kutatás folyik a négy hazai orvosi egyetem bőrklinikáján, amelyeknek a szakemberei negyvennél több tudományos munkát ismertetnek. A nehézségek ellenére eredményesen kutatjuk a bőrgyógyászati megbetegedések hátterét” – mondta Kárpáti Sarolta.
A professzor érdekességként emelte ki, hogy évente három nemzetközi jelentőségű dermatológiai konferenciát szerveznek a világban – egyet-egyet az Egyesült Államokban, Európában és Japánban. Minden harmadik évben közös, úgynevezett trikontinentális tanácskozást tartanak. Az idén Budapesten bikontinentális konferenciára került sor, a rendezvényhez a japán bőrgyógyászkutatók java része is csatlakozott. Több mint 100 japán résztvevője volt, akik hatvannál több tudományos munkát mutattak be.
A konferencia mottójával kapcsán hangsúlyozta, hogy a bőrrák, az ekcéma és pikkelysömör alatt nem csupán három betegséget kell érteni. Az egyik leginkább rosszindulatú rákféleség, a melanoma, a bőr pigmentált (festékes) daganata. Magyarországon évente 600–800 új esetet diagnosztizálnak, s a betegek száma növekszik. „Ez egy látható daganat, amelyben meghalnak a betegek, ha későn ismerik fel a kórt. Még mindig nagyon sok fiatalt veszítünk el, s nincs érdemi terápiánk. Itt a megelőzésnek és a korai diagnózisnak majdnem olyan szerepe van, mint a kezelésnek” – magyarázta.
Hozzátette: az érdemi előrelépéshez molekuláris szinten kellene megismerni e rosszindulatú daganat sajátosságait. Így lehet majd megállapítani, hogy mely gyógyszer hat a molekulák szintjén. „Mivel nem jutottunk előre az elmúlt ötven esztendőben tapasztalati úton, le kell ásnunk a daganatok kialakulásának mechanizmusáig, s ott kell megkeresnünk azokat a pontokat, amelyeken keresztül befolyásolni tudjuk” – mutatott rá Kárpáti Sarolta. A melanoma esetében az egyik legbiztatóbb momentum, hogy nagyon sokat fejlődtek az utóbbi időben az alapkutatások. „Reményeink szerint néhány éven belül terápiát tudunk biztosítani azoknak is, akik későn kerültek orvoshoz” – mondta.
Kárpáti Sarolta kitért a bazaliomára is, amely igen gyakori, évente több ezer új eset kerül kórismézésre Magyarországon, ám e bőrdaganat nem ad áttéteket, sebészileg jól kezelhető. A harmadik bőrrákfajta a laphámrák, amely viszonylag gyorsan áttétet ad, ebből évente 1–2 ezer friss esetet fedeznek fel. A kutatók azt vizsgálják, hogy a napfénynek, UV-sugárzásnak és a szoláriumozásnak milyen szerepe van e daganatok kialakulásában.
Az egyik leggyakoribb bőrbetegség, az ekcéma kapcsán Kárpáti Sarolta azt hangsúlyozta, hogy a dermatológusok ma már úgy gondolják, nem véletlenszerűen alakul ki valakinél ez a betegség, alkati adottság kell hozzá. „A hajlam az ekcémás megbetegedésre tulajdonképpen egy láthatatlan különbség az emberek között, ami a bőr védőstruktúrájának valamilyen minimális defektusát, hiányosságát jelzi nekünk” – mondta.
A bőr a szervezet legnagyobb védelmi gátja a külvilággal szemben, e fizikai védőrendszer nélkül kémiai anyagok, allergének, vagy kórokozók egyaránt bekerülhetnek. „A bőr külön immunológiai rendszerrel is rendelkezik, amely ugyanezeket a molekulákat, kórokozókat hárítja el. Egyfelől egy strukturális defektust találtunk az ekcéma esetében – e tárgyban nagyon sok újdonság hangzott el a konferencián –, másfelől a bőr immunrendszerének védekezőképessége módosul. Ez a módosulás teszi alkalmatlanná, hogy kivesse magából a kóros molekulákat, megfelelően reagáljon a bakteriális és vírusfertőzésekre” – összegezte Kárpáti Sarolta.
„Egy csúcskonferenciáról van szó, amelynek először ad otthont egy kelet-európai ország. A magyarországi bőrgyógyászati kutatások elismerése, hogy ezt a konferenciát idehozták. Az pedig, hogy a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája szervezi, aláhúzza, hogy nagyon komoly kutatás folyik a négy hazai orvosi egyetem bőrklinikáján, amelyeknek a szakemberei negyvennél több tudományos munkát ismertetnek. A nehézségek ellenére eredményesen kutatjuk a bőrgyógyászati megbetegedések hátterét” – mondta Kárpáti Sarolta.
A professzor érdekességként emelte ki, hogy évente három nemzetközi jelentőségű dermatológiai konferenciát szerveznek a világban – egyet-egyet az Egyesült Államokban, Európában és Japánban. Minden harmadik évben közös, úgynevezett trikontinentális tanácskozást tartanak. Az idén Budapesten bikontinentális konferenciára került sor, a rendezvényhez a japán bőrgyógyászkutatók java része is csatlakozott. Több mint 100 japán résztvevője volt, akik hatvannál több tudományos munkát mutattak be.
A konferencia mottójával kapcsán hangsúlyozta, hogy a bőrrák, az ekcéma és pikkelysömör alatt nem csupán három betegséget kell érteni. Az egyik leginkább rosszindulatú rákféleség, a melanoma, a bőr pigmentált (festékes) daganata. Magyarországon évente 600–800 új esetet diagnosztizálnak, s a betegek száma növekszik. „Ez egy látható daganat, amelyben meghalnak a betegek, ha későn ismerik fel a kórt. Még mindig nagyon sok fiatalt veszítünk el, s nincs érdemi terápiánk. Itt a megelőzésnek és a korai diagnózisnak majdnem olyan szerepe van, mint a kezelésnek” – magyarázta.
Hozzátette: az érdemi előrelépéshez molekuláris szinten kellene megismerni e rosszindulatú daganat sajátosságait. Így lehet majd megállapítani, hogy mely gyógyszer hat a molekulák szintjén. „Mivel nem jutottunk előre az elmúlt ötven esztendőben tapasztalati úton, le kell ásnunk a daganatok kialakulásának mechanizmusáig, s ott kell megkeresnünk azokat a pontokat, amelyeken keresztül befolyásolni tudjuk” – mutatott rá Kárpáti Sarolta. A melanoma esetében az egyik legbiztatóbb momentum, hogy nagyon sokat fejlődtek az utóbbi időben az alapkutatások. „Reményeink szerint néhány éven belül terápiát tudunk biztosítani azoknak is, akik későn kerültek orvoshoz” – mondta.
Kárpáti Sarolta kitért a bazaliomára is, amely igen gyakori, évente több ezer új eset kerül kórismézésre Magyarországon, ám e bőrdaganat nem ad áttéteket, sebészileg jól kezelhető. A harmadik bőrrákfajta a laphámrák, amely viszonylag gyorsan áttétet ad, ebből évente 1–2 ezer friss esetet fedeznek fel. A kutatók azt vizsgálják, hogy a napfénynek, UV-sugárzásnak és a szoláriumozásnak milyen szerepe van e daganatok kialakulásában.
Az egyik leggyakoribb bőrbetegség, az ekcéma kapcsán Kárpáti Sarolta azt hangsúlyozta, hogy a dermatológusok ma már úgy gondolják, nem véletlenszerűen alakul ki valakinél ez a betegség, alkati adottság kell hozzá. „A hajlam az ekcémás megbetegedésre tulajdonképpen egy láthatatlan különbség az emberek között, ami a bőr védőstruktúrájának valamilyen minimális defektusát, hiányosságát jelzi nekünk” – mondta.
A bőr a szervezet legnagyobb védelmi gátja a külvilággal szemben, e fizikai védőrendszer nélkül kémiai anyagok, allergének, vagy kórokozók egyaránt bekerülhetnek. „A bőr külön immunológiai rendszerrel is rendelkezik, amely ugyanezeket a molekulákat, kórokozókat hárítja el. Egyfelől egy strukturális defektust találtunk az ekcéma esetében – e tárgyban nagyon sok újdonság hangzott el a konferencián –, másfelől a bőr immunrendszerének védekezőképessége módosul. Ez a módosulás teszi alkalmatlanná, hogy kivesse magából a kóros molekulákat, megfelelően reagáljon a bakteriális és vírusfertőzésekre” – összegezte Kárpáti Sarolta.
MTI
