Egészségpolitika
Más és más életkilátások
Magyarország a sereghajtók között
2009. december 21. 07:13
Az unió egyes országainak polgárai bő egy évtizeddel hosszabb ideig élnek, mint a másutt lakók, ráadásul hosszabb életkilátás mellett: ötvenedik születésnapjuk után átlagosan további húsz egészséges esztendő re számíthatnak.
Az unió egyes országainak polgárai bő egy évtizeddel hosszabb ideig élnek, mint a másutt lakók, ráadásul hosszabb életkilátás mellett: ötvenedik születésnapjuk után átlagosan további húsz egészséges esztendő re számíthatnak. Magyarország mindkét szempont tekintetében a sereghajtók közé tartozik.
Az Európai Unió által kezdeményezett vizsgálat eredményeit a Lancet közölte. A tudományos program hátterében az EU vezetésének az a célkitűzése áll, hogy az 55–64 éves emberek fele 2010-ben még dolgozzon, sőt, képes legyen munkáját ugyanúgy ellátni, mint ifjabb korában. Ez azért lenne fontos, mert földrészünk öregszik, és mind kevesebben lesznek, akiknek tevékenysége fönntarthatja, eltarthatja az európai országokat.
Carol Jagger és munkatársai az Európai Unió 25 országából gyűjtötték az adatokat 2005-ben. Kiszámolták, hogy az egyes területeken hány éves korra számíthatnak a nők és a férfiak, de még érdekesebb és szokatlanabb volt annak vizsgálata, hogy az egyes országok lakói 50 éves koruk után hány további olyan egészséges életévre számíthatnak, amikor még munkaképesek. A megfelelő statisztikákból kikeresték az uniós országok nemzeti össztermékének értékét, a lakosság iskolázottságát és a munkanélküliség arányát. Megnézték, hogy milyenek a jelenlegi eredmények és vizsgálták a következő időszak kilátásait. Ezt nem csak az egyes területekre közlik; foglalkoztak azzal is, hogy van-e különbség a legutóbbi bővítések előtti tizenöt európai uniós ország helyzete és a tíz újabban csatlakozott ország adatai között.
Az adatokból kitűnik, hogy az alapító országok polgárai általában nem csak tovább élnek, de 50 éves koruk után lényegesen tovább maradnak egészségesek, mint az unióba csak később belépő nemzetek tagjai. A leghosszabb életre a francia hölgyek számíthatnak (85,4 év). Mögöttük az olaszok csak egy tizedévvel maradnak le (85,3 év). A lista végén a lett hölgyek (79,3 év) és a magyarok (79,4 év) állnak.
Az egészséges életévek szempontjából a dán nők vezetnek, akik 50 éves koruk után általában még 24,1 zavartalan esztendőre számíthatnak. Legrosszabb esélyük az észteknek (10,4 év) és a magyar nőknek van, akik átlagban csupán 11,4 egészséges évet remélhetnek még ötvenedik születésnapjuk után.
Medical Tribune
Az Európai Unió által kezdeményezett vizsgálat eredményeit a Lancet közölte. A tudományos program hátterében az EU vezetésének az a célkitűzése áll, hogy az 55–64 éves emberek fele 2010-ben még dolgozzon, sőt, képes legyen munkáját ugyanúgy ellátni, mint ifjabb korában. Ez azért lenne fontos, mert földrészünk öregszik, és mind kevesebben lesznek, akiknek tevékenysége fönntarthatja, eltarthatja az európai országokat.
Carol Jagger és munkatársai az Európai Unió 25 országából gyűjtötték az adatokat 2005-ben. Kiszámolták, hogy az egyes területeken hány éves korra számíthatnak a nők és a férfiak, de még érdekesebb és szokatlanabb volt annak vizsgálata, hogy az egyes országok lakói 50 éves koruk után hány további olyan egészséges életévre számíthatnak, amikor még munkaképesek. A megfelelő statisztikákból kikeresték az uniós országok nemzeti össztermékének értékét, a lakosság iskolázottságát és a munkanélküliség arányát. Megnézték, hogy milyenek a jelenlegi eredmények és vizsgálták a következő időszak kilátásait. Ezt nem csak az egyes területekre közlik; foglalkoztak azzal is, hogy van-e különbség a legutóbbi bővítések előtti tizenöt európai uniós ország helyzete és a tíz újabban csatlakozott ország adatai között.
Az adatokból kitűnik, hogy az alapító országok polgárai általában nem csak tovább élnek, de 50 éves koruk után lényegesen tovább maradnak egészségesek, mint az unióba csak később belépő nemzetek tagjai. A leghosszabb életre a francia hölgyek számíthatnak (85,4 év). Mögöttük az olaszok csak egy tizedévvel maradnak le (85,3 év). A lista végén a lett hölgyek (79,3 év) és a magyarok (79,4 év) állnak.
Az egészséges életévek szempontjából a dán nők vezetnek, akik 50 éves koruk után általában még 24,1 zavartalan esztendőre számíthatnak. Legrosszabb esélyük az észteknek (10,4 év) és a magyar nőknek van, akik átlagban csupán 11,4 egészséges évet remélhetnek még ötvenedik születésnapjuk után.
Magyarországon jelentősek az eltérések az ország különböző területein, illetve társadalmi csoportjaiban élők egészségi állapotában; a zalaszentgróti kistérségben például kétszer nagyobb a halandósági kockázat, mint a veszprémiben, de ez a mutató sok tekintetben Budapesten a legnagyobb. Az eltérések egy részét biológiai tényezők, más részét társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek okozzák. Az egyéni tényezők elsődlegesek a lakóhelyi környezethez, de még az egészségügyi ellátás színvonalához képest is. A lakosság egészségi állapota csakis az egyenlőtlenségek csökkentésével egyidejűleg javítható – derül ki az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. tanulmányából. A megyéket és a fővárost összehasonlítva a keringési halálozás kockázata Békésben, a daganatos halálozásé a fővárosban a legnagyobb. A betegségek kialakulását nem csekély mértékben befolyásolja az iskolai végzettség: az alapfokú végzettségűek kockázata 1,6-szer nagyobb, mint a felsőfokúaké. A nem dolgozók hátránya 1,8-szeres, a nagyon rossz anyagi helyzetben lévőké pedig 1,9-szeres. Azoknál, akik nehéz helyzetükben nem számíthatnak családra, barátokra, az egészség megromlásának kockázata csaknem másfélszeres azokhoz képest, akiknek van segítségük a közvetlen környezetükben. „A lakóhelyi környezet hatása – beleértve az egészségügyi ellátás színvonalát is – nagyrészt egyéni tényezőkön keresztül jut érvényre, a környezet közvetlen hatásának jelentősége másodlagosnak bizonyult” – közölte az Egészségbiztosítási Felügyelet.
Medical Tribune
