Már 3,6 millió éve két lábunkon járunk

Az emberré válás folyamatának ilyen távoli múltjából kevés csontmaradvány, vagyis kevés anatómiai adat áll a kutatók rendelkezésére ahhoz, hogy pontos képet alkothassanak arról, mikortól és melyik emberféle járt már ügyesen felegyenesedve két lábon. Noha számos kutató úgy véli, hogy a 4,4 millió éve élt „Ardi”-nak, az Ardipithecus ramidusnak (amelynek a szinte teljes csontvázát tavaly sikerült öszszeállítani) már nem kellett a csuklóízületére támaszkodva segítenie magát a két lábon járásban, sok szakértő ebben eddig kételkedett.

 

Amerikai kutatók a kérdés eldöntéséhez a 30 éve Tanzániában előkerült 3,6 millió éves, vulkáni hamuban megőrződött úgynevezett Laetoli lábnyomokat vizsgálták meg. Noha azok a lábnyomok egy másik emberféle fajtól, az Australopithecus afarensis egyedeitől származnak, a kutatók azokról sem tudták eddig eldönteni, menynyire ügyesen jártak két lábon. A Laetoli lábnyomokból egyértelműen kiderült, hogy egyenes testtartással jártak az A. afarensis egyedei, de kérdéses volt, hogy csuklóízületükre támaszkodtak-e járás közben. 

– Az Australopithecus afarensis eddig előkerült csontmaradványai alapján a paleoantropológusok eddig azt feltételezték, hogy egyedeik behajlított térdízülettel jártak, akárcsak a csimpánzok. Úgy vélték, hogy járásuk általában is inkább emlékeztethetett a csimpánzéra, mint a modern emberére – mondta el David Raichlen kutatásvezető, az Arizonai Egyetem munkatársa.

 

A mostani vizsgálathoz Raichlen és kollégái homokos tesztágyat készítettek, amelybe a modern ember járás közbeni lábnyomait, majd a modern embernek a csimpánzok járását mímelő lábnyomait mélyesztették. Ezekről háromdimenziós felvételeket készítettek, csakúgy, mint a Laetoli lábnyomokról, majd a felvételeket egybevetették. A kutatók összehasonlították a sarok és a lábujj lenyomatának mélységét. Azt találták, hogy a modern ember sarok– és lábujjnyoma körülbelül azonos mélységű, míg a csimpánz esetében a lábujjnyom a saroknyomnál sokkal mélyebb.
 

– Legnagyobb meglepetésünkre a Laetoli lábnyomok lenyomata teljes mértékben a modern emberi lábnyomok lenyomatához hasonlított, vagyis a sarok és a lábujj lenyomata közel azonos mélységű volt – nyilatkozta Raichlen professzor.

 

Szakértők szerint különös, hogy míg a csontmaradványok alapján bizonyosra vehető, hogy 3,6 millió éve az emberfélék még igen sok időt töltöttek a fák lombkoronájában a faágakon kapaszkodva, a földön két lábon már majdnem olyan ügyesen jártak, mint a modern ember. A mai ember járása hihetetlenül energikus és hatékony, ugyanez mondható el már az emberfélék járásáról is. Úgy tűnik, hogy az emberi evolúció során erre a hatékonyságra igen nagy szükség volt, ezért nagyon hamar kialakult az emberféléknél a két lábon történő hatékony és ügyes járás – mondta el Raichlen.