Mákkal álmodnak szebb jövőt a magyar vidéknek
Megvannak a feltételek ahhoz, hogy Magyarország újra mák-nagyhatalommá váljon - mondta az MTI-nek Pallós József Péter, a Gyógynövény Kutató Intézet Kft. ügyvezető igazgatója.
Megjegyezte, hogy az új feldolgozó megépítése megközelítően 5 milliárd forintba kerülne, az intézet beruházó partnereket keres, illetve kérelmet nyújtott be a hatósági engedélyeztetésért. Az alkaloid gyártás ugyanis, mivel kábítószer alapanyagról van szó, engedélyköteles.
A hazai feldolgozás azt követően szűnt meg, hogy tiszavasvári önkormányzat januárban közölte, hogy a városban működő Alkaloida Vegyészeti Gyár - amelyet az indiai tulajdonban lévő ICN Magyarország Zrt. működtet - megszüntette a mákból kinyert gyógyszerhatóanyag-gyártást.
Pallós József Péter az MTI-nek beszámolt arról, hogy magyar tudósok 15 éves munka eredményeként két olyan új mákfajtát - Fortemo és a Bohémélet-2 - nemesítettek a közelmúltban, amelyek tebain-tartalma jóval magasabb az eddig termesztetteknél. A tebain a mák egyik hatóanyaga, a morfin-alkaloidnál is keresettebb a gyógyszeriparban. A világpiacon évente 16 százalékkal nő kereslete - mondta. Tebainból erős fájdalomcsillapítót állítanak elő.
Az igazgató szerint, míg az itthon termesztett, magas morfintartalmú mákgubó alkaloid nyersanyagként tonnánként legfeljebb 200 ezer forintért adható el, gyógyszeralapanyagként feldolgozva már ötször magasabb árat, több mint egymillió forintot fizetnének érte a világpiacon. Ehhez azonban egyelőre hiányzik egy tebainos mákot feldolgozó hazai üzem - jegyezte meg.
Pallós József Péter ismertette, hogy a visszaélések megelőzésére az ENSZ csupán 9 országnak engedélyezi, megadott kvóták szerint a mák ipari célú termesztését, feldolgozását, közöttük Magyarországnak. Az országban 15 ezer hektár a kvóta szerinti termőterület, ám az idén ennek legfeljebb a felén vetnek el mákot ipari felhasználásra.
Az új nemesítésű fajták közül a Fortemo nagyüzemi körülmények között, a Bohémélet-2 viszont kézimunka igénye miatt kiskertekben is termeszthető. Ezért akár 10 ezer falusi háztatásban, konyhakertben jelenthet kiegészítő elfoglaltságot - hívta fel rá a figyelmet Pallós József Péter. Megjegyezte, hogy termesztése nem igényel külön szakértelmet, évi kétszeri kapálással is beéri és hektáronként körülbelül 350 ezer forint biztos bevétellel lehet számolni, ami hozzájárulhat a vidék népességmegtartó képességének növeléséhez is.
