Mágnesesen árnyékolt laboratóriumot hoztak létre Fertőbozon
Magyaroszágon eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílik lehetőség annak az új, mágnesesen árnyékolt laboratóriumnak a megnyitásával, amelyet a Magyar Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma hozott létre Fertőbozon.
A laboratórium több mint 400 millió forint értékű GINOP pályázati támogatással valósult meg, áll a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Kutatási Hálózat (Hungarian Research Network - Hun-Ren) közös közleményében.
A Föld saját mágneses tere mindenütt jelen van a Föld felszínén. Ez a mágneses tér egyfelől nagyon hasznos, hiszen lehetővé teszi az iránytűvel történő navigációt, illetve mágneses pajzsot alkotva megvédi a Földet az űrből érkező sugárzások töltött részecskék alkotta komponensétől. Másfelől viszont ez a mágneses tér nagyon megnehezíti, hogy a Föld felszínén nagy pontosságú, finom mágneses méréseket végezzenek, illetve, hogy a mágneses tér hatásától megtisztítsanak bizonyos, a mágnességre érzékeny folyamatokat.
Egyes biológiai jelenségek például az agyi aktivitás vagy a magzati szívműködés, nagyon jól követhetőek lennének az általuk keltett piciny mágneses terek segítségével, de ezeket a tereket általában elfedi a sokkal nagyobb földi mágneses tér. Hasonlóan számos hasznos információt hordozhatnak a kőzetek mágnesezhető ásványaiba befagyott mágneses terek, de ezek szintén csak mágnesesen tiszta környezetben figyelhetők meg.
A fentieken kívül sok más olyan alkalmazás létezik, amelyik nagyon alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényel. Ezen igény kielégítésére a világ vezető kutatóintézetei úgynevezett mágnesesen tiszta laboratóriumokat hoztak létre. Mostantól Magyarországon, a fertőbozi Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területén is elérhető lesz egy ilyen kutatási infrastruktúra.
A laboratóriumot azzal az elsődleges céllal hozták létre, hogy ott geofizikai méréseket végezhessenek, szimulálják az űrbéli mágneses körülményeket, űreszközök mágneses tisztaságát vizsgálhassák, illetve űrkutatási műszereket fejlesszenek. Ezeken túl a laboratórium nyitott minden olyan tudományos és technológiai fejlesztés számára, amely alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényel. Mint írták, a világszínvonalú laboratórium elhelyezkedése biztosítja a lehetséges maximális elektromágneses zavarmentességet, hiszen a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium a Fertő-Hanság Nemzeti Park ölelésében, vastag üledékes kőzetrétegek tetején, geofizikailag nagyon csendes környezetben fekszik. A földi mágneses tér lehető legjobb kiszűrését egy aktív kompenzáló és egy passzív árnyékoló rendszer együttműködése biztosítja.
Az aktív kompenzálást a laboratóriumot befogadó csarnok falain elhelyezett, 9 méter oldalhosszúságú tekercsekből álló 3 dimenziós tekercsrendszer és annak meghajtó elektronikája végzi, a kompenzáló teret a földi mágneses tér fluktuációinak megfelelően, másodperces felbontásban, folyamatosan változtatják. A rendszer áramellátását, a környezettudatosság jegyében, napelemekkel oldották meg. A passzív árnyékolást biztosító 3x3 méter alapterületű árnyékoló kamra a tekercsrendszer fókuszpontjában helyezkedik el. A kamra falait több rétegben speciális ötvözetből készült árnyékoló lemezek borítják, amelyek különleges mágneses tulajdonságuk révén "magukba szívják" a maradék tér mágneses erővonalait, így a kamra belsejében már csak a bolygóközi térnek megfelelő, rendkívül alacsony mágneses mező mérhető. A nagy frekvenciás elektromágneses zavarokat egy további vastag, jól vezető fémréteg árnyékolja, írták a közleményben.
