Magánellátók: elfogyott a magyarok pénze, pedig drága a jó munkaerő
A Portfolio Private Health Forum konferenciáján többek között arról is kérdezték az egyszakmás magánszolgáltatókat, hogyan élik meg az idei évet.
Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Private Health Forumon az egyszakmás, más szóval specialista szolgáltatók egyedi történetét dolgozták fel több előadás, valamint egy kerekasztalbeszélgetés keretében, ahol az is kiderült, miként állnak a szolgáltatók a főállású orvosok, szakdolgozók megtartása, alkalmazása terén, hiszen mindegyik humánerőforrás-központú tevékenységet folytat – írja a Portfolio.
Lukács László, a Helvetic Clinics alapító-tulajdonosa szerint nem csak minőségben, de mennyiségben sincs megfelelő számú szakdolgozó. Az egyetlen járható útnak a belső képzést tartja. Hasonló eszközzel próbálkoznak a szakdolgozók esetében is. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan, kisebb méretű szolgáltató cégekkel kell versenyezniük, ahol a szürke foglalkoztatás valós tény, még akkor is, ha becsukjuk a szemünket. Ez hatalmas hátrányt jelent a tisztán működő cégek számára - mondta.
Lévai Richárd, a Synlab ügyvezető igazgatój elmondása szerint közel 900 fő dolgozik a Synlabnál Magyarországon, és saját tapasztalata, hogy nagyon sok az idős kolléga, de valószínűleg az egészségügy más területein is. Egy példát is felvillantott arra, hogy ma milyen helyzettel állnak szemben, amikor új munkaerőt akarnak felvenni.
Orvoshiánnyal küszködünk, mindenhol körbenézünk emiatt és megállapítható, hogy a legtöbb fiatal orvos az állami szférában dolgozik. Kevesen vannak ott is, de többen vannak, mint a magánszolgáltatóknál. Az a béremelési stratégia, ami az elmúlt években jellemezte az állami egészségügyet, az iszonyatosan fájdalmas mindenkinek – jelezte. – Amikor megkeressük az állami intézményben dolgozó kollégákat, a Synlab lehetőségét a legtöbben visszautasítják, azzal az indokkal, hogy azért nem jönnek hozzánk, mert nálatok dolgozni kell – mutatta be a helyzetet. Elmondása szerint a 30-35 éves orvosok inkább bemennek az állami intézménybe, és kevesebbet dolgoznak, biztos fizetésért. Nagyon nehéz a munkaerőpiaci helyzet a laborszakmában – emelte ki. Lévai Richárd szerint a képzések hiánya is nagyon meghatározza a működésüket.
Sas Andrea, a Maternity Magánklinika cégvezetője arról számolt be, hogy a Maternitynél tudatosan készülnek a jövőre, és ennek érdekében részt vesznek a rezidensképzésben. Kinevelnénk a saját magunk jövőbeli orvosait – mondta a cégvezető, aki nagyon bizakodó ezen a téren. A szakdolgozók esetében viszont nagyon rossz a helyzet – emelte ki. Mindezen túl egy nagyon lényeges jelenségre is felhívta a figyelmet.
Magánegészségügyi szolgáltatók is belemegyünk egy árspirálba. Egymás elől, egymásra licitálva vesszük el a szakdolgozókat és kényszerítjük saját magunkat abba a helyzetbe, hogy nem tudjuk kitermelni egy-egy szakdolgozó bérét, de még görcsösen ragaszkodunk hozzájuk. Ezt nagyon jó lenne megszüntetni a saját túlélésünk érdekében – javasolta. – Az a dolgozó, aki most 20 ezer forintért tovább áll, az még egy 20 ezer forintért többért cserébe elmegy a 3. szolgáltatóhoz. El kell engedni azt a dolgozót, aki ennyire árérzékeny és nincs lojalitása a cég felé – húzta alá. Elismerte, hogy ez veszélyes mutatvány.
Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ alapító-orvosigazgatója ezzel egyetértve úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz ezt a pozíciót felvenni, mert ma egy jó szakdolgozó elképesztő alkupozícióval rendelkezik, igazi kincs.
Kiöregedtek, elmentek, otthagyták a szakmát – sorolta a problémákat. Elismerte azt is, hogy az utóbbi időben nagyon magas szintre ugrott a fizetési igény. Szerinte a piac túlszaladt már azokon a béreken, ami rentábilis és a szolgáltató által kitermelhető.
