Lépjenek életbe a Ptk. gondnokságot érintő szakaszai!
Civilek nyílt levele az elfogadott új polgári törvénykönyv gondoksági rendszert érintő szakaszainak életbelépéséért.
Gondnoksági reformot – most!
Civil szervezetek sajnálatosnak tartják, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem léphettek hatályba május 1-jén a nagykorú személyek döntéshozatalát segítő jogintézményekről szóló új szabályok, amelyek az országgyűlés által elfogadott új Polgári Törvénykönyvben szerepelnek. Az AB döntésével bizonytalanná vált a jelenleg mintegy 60–80 ezer gondnokság alatt álló, fogyatékossággal és mentális zavarokkal élő személyt érintő reform tényleges megvalósulása.
Civil szervezetek ezért nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz, Navracsics Tibor leendő közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, Réthelyi István leendő nemzeti erőforrás miniszterhez, valamint az MSZP és az LMP frakciók vezetőjéhez. A levél aláírói arra kérik őket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrálódását nem megfelelően szolgáló és elavult gondnoksági rendszer helyett az új Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályok lépjenek hatályba.
Az aktivpolgar.net oldalon nézze meg videónkat, s kérjük, küldjön Ön is levelet a leendő minisztereknek, ha egyetért a célkitűzéseinkkel!
Kérjük, a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő, hogy a nyilvánosság az ügyről tudomást szerezhessen.
|
A Magyar Országgyűlés 2009 szeptemberében fogadta el az új Polgári Törvénykönyvet, melyben a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatban három területen alapvető, pozitív változás következik be, összhangban a Fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel. A legelső, hogy végre megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondokság, ami nagyon sok siket embert érintett korábban, és helyette bevezetnek két új intézményt: az előzetes jognyilatkozatot és a támogatott döntéshozatalt. Ezzel Magyarország szakít azzal az előítélettel, hogy a fogyatékossággal élők alkalmatlanok bármilyen munka ellátására, családalapításra, vagyonuk kezelésére. Az előzetes jognyilatkozat Ez az élő végrendeletnek is nevezett jogintézmény arra szolgál, hogy még szellemi képességeink teljes birtokában dönteni tudjunk arról, mi történjen vagyonunkkal, lakásunkkal, vagy hogy szeretnénk életünket leélni, ha már akár egy betegség, öregkor, baleset vagy fogyatékosság miatt már nem leszünk abban az állapotban, hogy ezeket a döntéseket meghozzuk. Így az életünket meghatározó lényeges kérdésekről magunk határozhatunk, nem pedig egy bennünket nem ismerő bíró vagy hivatásos gondnok dönt, amikor már nem leszünk rá képesek. A támogatott döntéshozatal A támogatott döntéshozatal intézménye abból a felismerésből fakad, hogy minden ember döntéseinek meghozatalakor mások segítségét, tanácsát veszi igénybe. Ez alól a fogyatékossággal élő személyek sem jelentenek kivételt. Ha megkapják azt a kisebb-nagyobb segítséget, amely megkönnyíti döntéseik meghozatalát, maguk is képesek önállóan eljárni ügyeikben. Ez valódi segítséget nyújthat a fogyatékos személyeknek anélkül, hogy jogaikat korlátozná, a jogintézmény Európa számos országában már bevált formája a fogyatékos emberek segítésének. A támogatott döntéshozatal a fogyatékos személy és az őt jól ismerő családtag, vagy barát, ismerős közötti bizalmi viszony, ahol a támogató segítsége azt segíti elő, hogy a fogyatékos személy másokkal azonos módon tudjon dönteni saját életéről. Sándor Judit, SINOSZ |
