Lefagyasztott testek őrzik a reményt

Mit tekintünk a halál beálltának? Eleinte a légzés, később a szívverés leállásakor nyilvánították az egyént halottnak, ma az agytevékenység megszűnése a mérvadó.Ez a vonal azonban hamarosan tovább tolódhat egy, eddig csak a sci-fikben bemutatott kriogén módszernek k öszönhetően. Az elv lényege, hogy halott embereket legálisan folyékony nitrogénbe fagyasztják, annak reményében, hogy a jövőben a tudomány eljut arra a szintre, hogy valamilyen módszerrel új életet leheljen beléjük.

A szakterület, azaz a krionika tudósai szerint erre mindössze 100 évet kell várnunk. Az arizonai Alcor Élet Meghosszabbító Alapítvány, a világ legnagyobb krionikai cége 150 000 amerikai dollárért egy teljes testet lefagyaszt és vállalja a megfelelő körülmények közötti tárolását. Ha csak a fejünket szeretnénk megtartani a szebb jövő reményében, akkor mindezt 80 000 dollárból is megúszhatjuk - hogy azután milyen alkalmazásokat találhatnak egy fejnek, azt mindenkinek a saját képzeletére bízzuk.

 

Ralph Merkle, az Alcor igazgatója, nanotechnológiai szakértő a nanorobotok fejlődésében látja ezt a bizonyos jövőt, melyek képesek lesznek sejtszinten regenerálni a testet. Kijavítják vagy kicserélik a beteg és leépült szöveteket, valamint a fagyasztás eredményeként denaturálódott fehérjéket. Az újraélesztési folyamat ideális esetben tökéletes fiziológiai állapotba hozza az elhunytat, nem csupán megszüntetve a halálos betegség, vagy baleset által előidézett sérüléseket, de akár minden korábbinál jobb élettani feltételeket teremthet a test számára.

„Egy, a maiaknál alapjaiban hathatósabb gyógyászati technológiáról beszélünk, ami új értelmet ad az élet és halál fogalmának” – nyilatkozott Merkle, a Berkeley Egyetem számítástechnika professzora, a Stanford villamosmérnöki karának doktora. Mielőtt a testet lehűtenék –196 fokra, vagyis arra a hőmérsékletre, amin a folyékony nitrogén gáz halmazállapotúvá válik, a páciens, - mai értelmezés szerint a halott vérét egy krioprotektív oldatra cserélik, ami még ezen a hőmérsékleten sem fagy meg.

Technikailag a test és a krioprotektív oldat nem fagy meg, csak megüvegesedik, vagyis egy jégkristályoktól mentes üveges anyaggá szilárdul, ami ezáltal nem okoz semmilyen sérülést a testben. A jövőbeli regenerációs folyamat első lépése ennek a folyadéknak az eltávolítása lesz, megnyitva az utat a keringési rendszerben a nanogyógyászati robotok, nanaoanyagok és egy eltávolítható nagy sebességű száloptikás hálózat számára, melyek egy külső szuperszámítógéphez csatlakoznak.

„Körülbelül 10²⁵ bitre lesz szükség az agy molekuláris szerkezetének tárolásához” – magyarázta Merkle, hozzátéve, hogy csak az agy kijavításához szükséges számítási teljesítmény 10³⁷ kapcsolási művelet lehet, ami megoldhatatlan feladat a ma leggyorsabb szuperszámítógépeinek számára. A Moore-törvény szerint ezt a számítási teljesítményt 26 év alatt érhetjük el egyetlen szuperszámítógéppel. Adjunk neki még 10 évet és egy ilyen gép ára 100 millió dollárról 100 000 dollárra eshet, vagyis 2050 környékén ekkora számítási teljesítmény akár már az egyének számára is elérhetővé válhat. Merkle szerint az sem katasztrófa, ha Moore törvénye lelassul, hiszen a folyékony nitrogénben akár évszázadokig is eltárolhatjuk testünket.

Persze nem mindenki ilyen derűlátó, sokan egyszerű pénzszerzésként értékelik az Alcor megoldását. Robert Todd Carroll nyugalmazott filozófia professzor szerint „egy üzlet, ami pusztán a tudomány elméleti fejlődésének reményén alapul, egyszerű szélhámosság. Nincs különösebb okunk feltételezni, hogy a krionika ígéretei valaha is teljesülnek.”

Stephen Barrett az észak-karolinai Chapel Hill pszichiátere, a Quackwatch egészségügyi érdekvédelmi hálózat üzemeltetője egyetért Carroll-lal. „Az esélyek igen csak a nullához közeliek egy halottnak nyilvánított ember bármilyen szintű agyműködésének a helyreállítására. Az agysejtek meglehetősen gyorsan elhalnak és a működés visszaállításához megfelelő sorrendben és számban kell regenerálódniuk. Ezután a test összes többi részét újjá kell építeni. Ennyi akadály fényében mindez egy esztelen befektetés, jobban járunk, ha ezt a pénzt jelenlegi életkörülményeink javítására, vagy mások megsegítésére áldozzuk.”