Láthatatlan és veszélyes anyagot találtak a Tiszában

Az örökéletűnek is nevezett PFAS-vegyületeket széles körben alkalmazzák az iparban: ezekkel impregnálják a ruhákat, az edényeket, felhasználják azokat a csomagolóanyagoknál, és nem létezne nélkülük tűzoltóhab sem. Mégis veszélyesek. Ugyanis rendkívül lassan (talán soha sem) bomlanak le teljesen a természetben, éppen ezért súlyos környezetvédelmi problémát okozhatnak. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium a PET Kupát támogató vizsgálata során az ilyen polifluorozott alkilvegyületek közé tartozó perfluorooktán-szulfonsavat határérték felett detektálta: az örök életű anyagok közül is az egyik legöregebbet találták meg a vízben...

Sokszor szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy az emberiség valami nagyszerű dolgot talál fel, ám arról csak évtizedekkel később derül ki, hogy káros lehet a környezetre – mondta el Palotai Zoltán, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetvédelmi Üzletágának vezetője. Ilyenek a per- és polifluorozott alkil vegyületek is,amelyeknek legjellemzőbb tulajdonsága (ha tetszik ez a „szupererejük”), hogy egyszerre víz- és olajállók. Éppen ezért rendkívül széles körben használatosak a mindennapi életben: megtalálhatók a ruházati tárgyakon, az ételcsomagoláson, a kozmetikai termékekben, illetve a tűzoltó habokban is.

Ezek a vegyületek a több évtizedes felhasználás következtében jelen vannak már vizeinkben is, ami súlyos környezetvédelmi kockázatot jelent. A dilemma tehát adott: nem tudunk nélkülük élni, de mégis veszélyeztetik az ökoszisztémát. Mindennek oka, hogy egyáltalán nem (vagy csak nagyon nehezen) bomlanak le a környezetben, azaz gyakorlatilag: örök életű vegyületek. A család meglehetősen népes: hivatalosan már ötezret azonosítottak, de a számuk bizonyos becslések szerint elérheti akár a tízezret is.

„Amit most megtaláltunk a Tiszában, az az egyik leghírhedtebb, korábban nagy tömegben gyártott (egyben az egyik legősibb örökéletű) vegyület: a perfluorooktán-szulfonsav. Sikerének titka, hogy több ezer társához hasonlóan poláros és apoláros vegyület egyben, így egyszerre két felülethez is képes tapadni, ennek köszönhetően az egyik legjobb határfelület-képző anyag a világon. Tűzoltóhabként például azért működik tökéletesen, mert kötődik a lángoló olajhoz elzárva azt a levegő oxigénjétől, így hatékonyan tudja eloltani az olajtüzeket” – magyarázta Palotai Zoltán.

Mindennapi előfordulását remekül szemlélteti, hogy a mintavétel során a helyszínen dolgozó laboratóriumi munkatársnak például nem szabad test- vagy arcápolót használnia, nem vehet fel antisztatikus ruhát, nem fogyaszthat olyan ételt, ahol valamilyen csomagolóanyag is jelen van, és még a járművét is megfelelő távolságban kell elhelyeznie, hiszen onnan is bekerülhetnek a vízbe PFAS-vegyületek. Szkafandert kellene felhúznia? Nem jó ötlet: még az is tartalmaz örökéletű vegyületeket.

De mi a baj ezzel az anyaggal? A most mért koncentráció ugyan rendkívül alacsony (az emberre például fürdés közben természetesen nem veszélyes), ám a sérülékeny vízi ökoszisztémát – főleg az apró élőlényeket, rajtuk keresztül pedig az egész tápálékláncot – veszélyezteti. Megnyugtató az a tény, hogy az Európai Unió felismerte ennek a vegyületcsoportnak a kockázatát: a szabályozás (az EU 2008/105/EK Vízkeretirányelve) szerint erre a vegyületre a határérték: 0,0044 mikrogram/liter. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által mért 0,005 mikrogram/l -es eredmény viszont sajnos ezt meghaladja.

Mindez azt mutatja, hogy a problémával hazai és európai szinten is foglalkozni kell. Nem véletlen, hogy a Tisza vizében megtalált „ősi és örök életű vegyület” 2025-től tűzoltóhabokban pl. már nem engedélyezett. Viszont az is kétségtelen tény, hogy amit eddig a természetbe juttattunk, az nagyon sokáig ott is marad.

A PET Kupa Magyarországon az egyik legelőremutatóbb környezetvédelmi kezdeményezés. Amellett, hogy évről évre több szakaszon is megtisztítják a Tiszát és mellékfolyóit a felszínen úszó és az ártéri erdőkben lerakódott szeméttől (zömében PET-palackokról van szó, innen is a környezetvédelmi kezdeményezés elnevezése), versenyt szerveznek, emellett szakmai konferenciákon is felhívják a figyelmet a felszíni vizeinket veszélyeztető jelenségre.

Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. (jogelődje a 30 éves WESSLING Hungary Kft.) már több alkalommal is támogatta a versenyt különböző laboratóriumi mintavételekkel és vizsgálatokkal. Ennek köszönhetően derült ki például néhány éve, hogy egy veszélyes műanyagösszetevő, a ftalát is a Tiszában úszik, illetve hogy bizony a hazai folyóinkban is megjelent a mikroműanyag, amely ugyancsak örök életű, és hatalmas környezetvédelmi kihívást jelent.

A teljes információt ITT olvashatja