hirdetés
hirdetés
2022. november. 29., kedd - Taksony.
hirdetés

Laboratóriumi medicina a 21. század elején

Az Orvostovábbképző Szemle szeptemberi számában három közleményt olvashatnak a laboratóriumi medicina témakörében. Az első cikk témája a klinikai laboratóriumok az endokrinológia szolgálatában, a másodiké a Mikro-RNS-ek a laboratóriumi diagnosztikában, a haramdiké pedig az integrált laboratóriumi rendszer és pneumatikus csőposta a diagnosztika szolgálatában. 

A szervezet megbetegedett sejtjei az „üzenetek” sokaságát küldik környezetükbe. Ezek közül ma 400 500 fajta élettani, biokémiai, fizikokémiai és molekuláris „üzenetet” rutinszerűen felhasználunk a betegségek felismerésében, azaz a diagnosztikában. A helyes diagnózis felállítása minden eredményes gyógyító tevékenység alapja. Az orvostudomány legutóbbi évtizedeiben bekövetkezett technikai, technológiai forradalom még kifejezettebbé tette a modern és gyors diagnosztika iránti igényt. Napjainkban a bizonyítékokon alapuló orvoslás, a költséghatékony szemlélet az egész világon felértékelte általában a diagnosztika, ezen belül is a laboratóriumi medicina helyzetét. A betegségek okainak molekuláris szemléletű megértése, gyógyítása hosszú távú trendként prognosztizálható az orvostudományban. A megelőző jellegű (preventív) szemlélet, a prediktív medicina igényének megfogalmazódása különösen fókuszba állítja a laboratóriumi diagnosztikai eljárásokat: a betegségek kialakulásában, hátterében és megjelenésében szükségszerűen felismerendő genetikai és környezeti összefüggéseket.

Míg a fenti tendenciák az igény szintjén megjelennek a hazai orvoslás­ban is, ezzel éles ellentétben áll, hogy az egészségügyi ellátó rendszerben a laboratóriumi medicina súlyos szakmai problémákkal küzd – a szakem­ber-ellátottság területén, a tevékeny­ség finanszírozása területén és az erre fordítható beruházások területén is. A laboratóriumi medicinára fokozottan érvényes az a megállapítás, hogy jelenlegi hazai színvonalát a benne dolgozók szakmaszeretete, ambíciója tartja fenn. Az ellentmondás feloldása rendszerszerű szemléletet igényelne az egészségügyi döntéshozók részéről. 

A különböző méréstechnikák al­kalmazásából adódóan a klinikai la­boratóriumi munka jellege interdisz­ciplináris, azaz orvosok, vegyészek, gyógyszerészek, biológusok, laborató­riumi analitikusok, biofizikusok, informatikusok, műszermérnökök, asszisztensek alkotják a csapatot, melyet a feladattól függően még más szak­mák képviselői egészíthetnek ki (pl. biometriában járatos szakember, epidemiológus stb.). A laboratóriumot a vizsgálatot elrendelő klinikus „bízza meg” feladatok teljesítésével.

A laboratóriumi medicina képvise­lői a hazai tudományos életben jelentős súlyt képviselnek. Rendkívül jelen­tős mind az egyetemeken, mind pe­dig a közkórházakban az in vitrodiagnosztikai szakmák „tudományos támogató” aktivitása, amelynek során a klinikum kutatási tevékenységét tá­mogatják. Ez kölcsönös előnyökre épül, és megtermékenyítő mind a klinikum, mind pedig az in vitro diagnosztika számára. Tekintettel arra, hogy az al­kalmazott klinikai kutatás, tovább­képzés, az orvostudomány új ered­ményeinek innovatív alkalmazása elképzelhetetlen az in vitro diagnosz­tikai szakmák közreműködése nélkül, e szakmák helyzetének, problémáinak meghatározó kihatásuk van a gyakorló medicina igen széles területeire.

A laboratóriumi diagnózis ténye­ken alapuló döntés. A laboratóriu­mi medicina módszereinek fejlettsége (szenzitivitás és specificitás, nemzet­közi standardok alkalmazása stb.) segíti a klinikust a diagnózis megál­lapításában, segít a terápia hatásos­ságának ellenőrzésében és a betegség prognózisában.

A mai medicina pél­dátlan mennyiségű, jól dokumentált laboratóriumi adatot követel, melyek különféle adatbázisokba integrálód­va a bizonyítékokon alapuló orvoslást szolgálják. Napjainkban a laboratóriumi módszerek érzékenysége rend­kívüli módon megnőtt. A mikroanali­tikai módszerek magas érzékenységgel (10–6–10–18 mol/l) és jó specificitással rendelkeznek. Ugyanakkor az orvosi laboratóriumi munka a hippokratészi elvnek megfelelő, magas szintű szak­mai munka. Az orvosi tevékenységben a diagnosztika az alap: „az objektív szimptómák becsesebbek a szubjektí­veknél”. A laboratórium tevékenysé­ge költségérzékeny („a méréseket ol­csón kell végezni”), minőségérzékeny („a méréseket egyszer és jól végezni”), bizonyítékérzékeny („hasznos és jó dolgokat készíteni”), és valamennyi laboratóriumi tevékenységgel a beteg érdekét kell szolgálni („a páciens álla­pota szerint a legtöbb információt adó vizsgálatot végezni”).

A színvonalas betegellátás igénye a laboratóriumi konzultációs szolgá­lat: nemcsak az egyes mért értékek eredményét, hanem több paramé­ter együttes változását is interpretál­ni kell. Többféle orvosszakmai tevé­kenység eredményének összevetésén alapuló konzultációs munka bizto­sítja a diagnosztikus diszkriminációs limitek valódiságát is. Az elmúlt években a laboratóriumi medicina jelentősen fejlődött a világban, és eb­ből sok minden beszűrődött hazánk­ba is. Fejlődik a módszertan, érzéke­nyebbé válnak a metodikák, jobbak az informatikai rendszereink, szerve­zettebbek a laboratóriumaink. Veze­tő laboratóriumainkban megjelent a teljes körű automatizáció, esetenként a robotizáció.

Ahogy szerte a világban, hazánkban is növekszik a laboratóriumi vizsgá­latok jelentősége a gyógyítási folya­matban, és szükségszerűen változik a laboratóriumi szakemberek szerepe is. Reményeink szerint a korábbinál több közvetlen információt konzultál­hatunk meg a kezelőorvossal, és részt vehetünk a további laboratóriumi vizs­gálatok célszerű, gazdaságos megter­vezésében is. A kórházi ellátás felgyor­sulása, a hangsúlyok áthelyeződése a járóbeteg-ellátásra, egyes vizsgálatok betegközeli – vagy akár beteg általi – elvégzésének lehetősége kihívás a la­boratóriumi szakemberek és az őket képző egyetemek számára is. A labo­ratóriumi szakma deklarált célja, hogy sajátos eszközeivel a korábbiaknál kö­zelebb kerüljön a beteghez és a beteg kezelőorvosához.

A laboratóriumi vizsgálatokhoz rendszerint azokat a teszteket soroljuk, amelyek a betegtől vett minták in vitro analízisén alapulnak. A következő vizsgálati irányok tartoznak ide: kli­nikai biokémia, véralvadás, laborató­riumi hematológia, laboratóriumi im­munológia, laboratóriumi toxikológia, klinikai laboratóriumi bakteriológia, virológia, molekuláris genetika, mole­kuláris patológia. A klinikai biokémiai vizsgálatok nagy része – a betegközeli vizsgálatoktól eltekintve – csak mi­nőségükben ellenőrzött laboratóriu­mokban végezhető el. Kívánatos, hogy az orvos laboratóriumi vizsgálatok­kal kapcsolatos kérése határozott céllal történjen. Csak a betegség diagnózi­sát és differenciáldiagnózisát szolgáló vizsgálatokat, a kezelés hatékonyságát ellenőrző, illetve a szükséges szűré­si célt szolgáló vizsgálatokat kérjük. A nagyszámú, válogatás nélküli labo­ratóriumi vizsgálat feleslegesen növeli a kiadásokat, továbbá a téves pozitív eredmények gyakoribb előfordulásá­nak is kedvez. Az anamnézis felvéte­le és a fizikális vizsgálat után a betegek nagy részénél akár több diagnózis is felvetődik. Ismételt vizsgálatkor az iránydiagnózis felállításának valószí­nűsége nő. A feltételezett diagnózis az alapja a célzott laboratóriumi vizsgá­latkérésnek. Gondoljunk mindig a kö­vetkezőkre: „Miért kérem a vizsgálat elvégzését? Mit várok a vizsgálat ered­ményétől? Ha a vizsgálati eredmény nem egyezik az általam elvárttal, vál­tozik-e diagnózisom? Hogyan fogja befolyásolni a vizsgálat a beteggel kap­csolatos tevékenységemet? A vizsgá­lat hasznára válik-e a betegnek?” Aki a vizsgálat kérésekor nem tud felelni ezekre a kérdésekre, nagy valószínű­séggel az eredmények birtokában sem fogja megérteni azok lényegét, s az in­formáció felhasználására sem kerül sor, még a kórjelző eredmények is fele­désbe merülhetnek.

A betegközeli, más néven beteg­ágy melletti, laboratóriumon kívüli, idegen kifejezéssel „point of care” (POCT) tesztek olyan gyorsan és helyben elvégezhető vizsgálatokat je­lentenek, amelyek a diagnosztikát és a kezelés ellenőrzését elősegítik, s így a beteg javát szolgálják. Az orvos, az ápolószemélyzet, vagy akár a beteg is képes elvégezni ezeket a vizsgálato­kat. A betegközeli vizsgálatok legfőbb jellemzője a gyorsaság. A vizsgálat­kérés és a vizsgálati eredmény közti út rövidre zárul, az analízist végző személy maga dönthet az eredmény birtokában. Az analízis teljes vér­ből történik (nem kell centrifugálás­sal időt tölteni). A betegközeli tesztek használatában és rutinszerű alkalma­zásában a központosított klinikai laboratórium feladata a tesztek ellenőr­zése, a teszteket alkalmazók képzése és a megfelelő képesség ellenőrzése, beleértve a betegeket oktató egészség­ügyi dolgozók megfelelő kiképzését is. Tudni kell azonban, hogy a POCT vizsgálatok általában sokkal kevés­bé pontosak (és sokkal drágábbak), mint a hagyományos, laboratóriumi szakemberek által elvégzett vizsgá­latok. Ezt az áldozatot kell meghozni a gyorsaság érdekében.

A gyakorló orvosnak a laboratóriu­mi vizsgálatok első (preanalitikai) és utolsó fázisában (a lelet orvosi értéke­lése) van meghatározó szerepe. A köz­vetlen megbeszélés igénye a klinikus és a laboros között nemcsak a vizsgá­lat kérésekor, hanem a leletközléskor és az eredmények értékelésekor is igen gyakran felmerül. Ilyenkor gyakran egy nem várt, szokatlanul magas vagy alacsony számérték szorulhat magya­rázatra. De felmerülhet a vizsgálatké­rések kiegészítő és módosító változa­tainak megbeszélése is. Pl. leletünk alapján a feltételezett diagnózist mi­lyen járulékos paraméterek megha­tározásával tudjuk a legeredménye­sebben megerősíteni vagy kizárni. Az eredményközléshez kapcsolódó gya­kori kérdés a klinikus részéről, hogy adott módszer milyen méréstartomá­nyon belül képes pontos eredményt adni. Hol van a mérés alsó határa? A mérési módszer mennyire specifikus a mérendő molekulára? Nem jöhet-e az értékelésnél számításba félreveze­tő, nem specifikus reakció? Ilyenkor kerülhet szóba a klinikus és a laboros között egy adott módszer analitikai szenzitivitásának és specificitásának adata, mely nem szerepel a leleten. Gyakori kérdés adott tesztre és a be­tegre vonatkozóan, hogy a terápia so­rán kapott követéses laboratóriumi eredmények klinikailag is értékelhető különbséget jeleznek-e. Összefoglal­va megállapíthatjuk, hogy a klinikum és a laboratórium folyamatos szakmai együttműködése a vizsgálatok mind­három fázisában elengedhetetlen. Adott problémás esetekben a szemé­lyes megbeszélés, azaz konzílium ös­szehívása is szükséges lehet, pl. akut mérgezéses esetekben vagy tisztázat­lan kórképekben.

Összefoglalva, a laboratóriumi me­dicina a betegségek felismerésében, nyomon követésében, a beteg állapo­tának megítélésében pótolhatatlan támogatást nyújt a gyakorló orvos­nak. A laboratóriumi medicina az orvostudomány egyik legdinamiku­sabban fejlődő ágazata, amelynek az a különlegessége, hogy a természettu­domány csodálatos vizsgálómódszereit, eszközeit, eljárásait állítja a beteg ember szolgálatába azáltal, hogy az élő sejtek jelzéseit felfogja, kimutatja és a gyakorló orvos számára ezeket a jelzéseket értelmezi. Mindazonál­tal az út elején járunk – az elmúlt 100 év kirobbanó fejlődése ellenére is. Ma még illúzió arra gondolni, hogy adott betegségre kizárólagosan jellemző laboratóriumi eltérést találjunk, mi­közben biológiai szempontból még alig értjük a betegség lényegét. Az előttünk álló út hosszú, küzdelmes, de egyben fantasztikusan érdekes is. Igazi kihívás a 21. század elején klini­kai laboratóriumban dolgozni, a bete­get szolgálni, az orvostanhallgatókat oktatni, kutatni.

A fentebb leírtak illusztrálására tisz­telettel ajánlom olvasóinak a Debreceni Egye­tem, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézeteit vezető szakembe­rek (Prof. dr. Kappelmayer János, Prof. dr. Kovács L. Gábor és Prof. dr. Vásár­helyi Barna), valamint munkatársa­ik egy-egy dolgozatát a laboratóriumi medicina különböző területeiről.

Ajánlott cikkeink: 

Klinikai laboratóriumok az endokrinológia szolgálatában

Mikro-RNS-ek a laboratóriumi diagnosztikában

Integrált laboratóriumi rendszer és pneumatikus csőposta a diagnosztikai szolgáltatásban

(forrás: Orvostovábbképző Szemle)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés