Kutatók Mekkája

„Figyelemre méltó, hogy Bush elnök az első alkalommal, amikor a televízió kamerái előtt beszélgetésbe kezdett az országgal, témájául nem valami háborút, nem a népjólétet vagy a pusztító fegyvereket választotta, hanem a bioetikát.” Ezt 2001 augusztusában, Bush elnök első nagy televíziós beszéde után írta a Time magazin. Bushnak jó oka volt a témaválasztásra, halaszthatatlanná vált a döntés az embrionális sejtkutatás ügyében.

Az előzmények között fontos szerepet játszott a 90-es évek egyik legfontosabb kutatási eredménye, amellyel lehetővé vált, hogy emberi embriókból kinyert őssejteket laboratóriumi körülmények között tenyésszenek. De még ennél is fontosabb volt az első botrány az őssejtszüretelés terén, amely az Eastern Virginia Egyetem Jones Intézetében robbant ki 2001 nyarán, ahol a kutatók mesterséges megtermékenyítést végeztek bevallottan azzal a céllal, hogy az így létrejövő embriókból a korlátozott számban rendelkezésre álló őssejteket szaporítsák.

Az elnök, akit szüntelenül kritizáltak hivatalba lépésének első hónapjaiban szellemi képességei, gyatra külhoni ismeretei, egyszerű beszédstílusa, nem túlságosan szigorú munkamorálja és még sok minden más miatt, egyszeriben lehetőséget látott arra, hogy kitörjön ebből a skatulyából, és újradefiniálja elnökségét: becsületes közvetítőként és biztos kezű vezetőként lépjen színre. Beszédében főként kérdéseket tett fel, a téma etikai vonatkozásai gondolkozásra késztették, és nem akart elhamarkodottan dönteni. A fő kérdés körülbelül úgy merült fel: el lehet-e pusztítani egy emberi lényt azért, hogy sejtjeit felhasználva más emberi lényeken próbáljunk segíteni?

Az elnök nem úgy beszélt, mint a nemzet fő lelkésze, aki csak a Szentírásra hallgat, nem úgy, mint a kapitalizmus szószólója, aki csak a piac törvényeit követi, inkább úgy, mint egy hajóskapitány, aki felhívja a figyelmet a veszélyekre és óvatosságra int, mielőtt kihajózik a nyílt tengerre. Döntése is ilyen értelemben született: elhatározta, hogy hajlandó szövetségi támogatást nyújtani az őssejtkutatásra, de kikötötte, csak a már meglévő őssejtvonalakkal szabad ezt folytatni a kiválasztott kutatóintézetekben. A klónozást viszont teljes egészében betiltotta, tekintet nélkül a terápiás, illetve reproduktív célú eljárás közötti különbségre.