Kutatás-fejlesztés: a vállalkozói szektor szerepe vált meghatározóvá
Magyarország a GDP 1,32 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, komoly lemaradásban vagyunk az EU tagállamaihoz képest, írja az Economx.
Az innováció és a tudomány szerepe ma már nem csak a jövő ígéretét jelenti: a gazdasági versenyképesség egyik kulcseleme. 2024-ben hazánkban a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összeg – az előzetes adatok szerint – átlépte az 1075 milliárd forintot, ami a GDP 1,32 százalékát jelentette. Ez ugyan messze elmarad az Európai Unió átlagától, amely 2,24 százalék körül stagnál, ám 3,3 százalékos éves növekedése bizakodásra ad okot, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tanulmányából.
Az 1,32 százalékos K+F-ráfordítás arányával Magyarország a visegrádi négyek között a rangsor középmezőnyében helyezkedik el, az Európai Unió (EU) tagállamai között pedig a 18. pozíciót foglaljuk el. Bár a magyar innovációs ökoszisztéma még nem éri el a svéd vagy belga szintet, ahol a K+F-kiadások a GDP 3,6 és 3,3 százalékát teszik ki, a trend növekedést és fejlődést jelez.
Az összes K+F-kiadás 77 százaléka – mintegy 819 milliárd forint – idén is a vállalkozási kutatóhelyekről érkezett, és ezen belül is a top 100 vállalat koncentrálja az innováció jelentős részét, vagyis az ország innovációs teljesítménye egy szűk elit kezében összpontosul.
Miközben a kutatóhelyek száma és forrásai módosulnak, a szakemberek létszáma enyhe csökkenést mutat: a K+F-ben dolgozók száma közel 88 ezer fő, amelyből 73 ezer főt állományban foglalkoztatnak, írja az Economx.
