Kunetz: Az egészségügy helyzete lehet még sokkal fájóbb
Megyünk vissza a XIX. századba – nyilatkozta a Hírklikknek dr. Kunetz Zsombor. Az egészségügyi szakértő arról is beszélt, most ott tartunk, egyes betegek akut ellátása akadozik, vagy nem történik meg, de ez tud tömegessé is válni.
Az egészségügyben az idén humánerőforrás-hiány miatt gyakorlatilag rendszerszintűvé vált a kórházi osztályok ideiglenes, vagy végleges bezárása, a szociális törvény módosításának hatásaként a szakápolást leválasztották az egészségügyről, ami ördögi nagy hiba – nyilatkozta a Hírklikknek dr. Kunetz Zsombor.
Az egészségügyben mi határozta meg leginkább 2022-t?
Két dolgot emelnék ki, humánerőforrás-hiány miatt gyakorlatilag rendszerszintűvé vált a kórházi osztályok ideiglenes, vagy végleges bezárása, és ez teljesen elfogadottá vált az egészségügyi kormányzat számára. A másik pedig a most elfogadott szociális törvény mellett ugyancsak jóváhagyott egészségügyi törvény módosítása. A szociális törvény módosításának a lényege az volt, hogy az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, azután a család és az önkormányzat, a civil szervezetek következnek, a kormány pedig csak végső esetben segítene a rászorulókon. Mindez elég nagyrészt felölelő változást hozott az egészségügyi törvény módosításában. Egyrészt a krónikus szakápolás leválasztását az egészségügyről, ami ördögi nagy hiba. Szerintem ezzel az állam gyakorlatilag kivonulna a szociális ellátásból, vagy legalábbis jelentősen csökkentené a saját szerepét. A másik, ettől függetlennek tűnő elképzelés, amit a pénztelenség szül, az az egészségügyi átalakítás azon része, amelyben ezt írják : „az egészségügyi szakellátás azon ápolási ágyai kerüljenek a szociális ellátórendszer részére átadásra, amelyeken az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók tartós ápolást-gondozást végeznek, az állami fenntartású egészségügyi intézményekben végzett ápolást a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik a jövőben.”
Azaz az egészségügyi ellátórendszer szépen kivonul a tartós ápolási, krónikus fekvőbeteg-szakellátási feladatok alól, helyét az a szociális ellátórendszer venné át, amely az előző rendelkezés alapján az állam helyett a hozzátartozókra épülne. Ez azt jelenti, hogy akinek lesz pénze, az valahogy elhelyezheti a betegét a majd létrejövő magánellátók által biztosított fekvőbetegotthonba. Akinek van pénze, az megvesztegetéssel, zsebbe fizetéssel esetleg találhat egy még állami kézben levő fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményt. Akinek nincs pénze, az vagy otthon ápol, miközben csődbe megy, vagy valahogy megszabadul a betegétől. Ezzel pedig az összes aktív ellátó intézmény tele lesz olyan beteggel, akit nem lesz hova kiengedni, hiszen, amennyiben kiküldik a családhoz, onnan a beteg másnap állapotromlás következtében vissza fog kerülni. A nap végén ott lesz egy olyan kórházi struktúra, amely a mainál is nehezebben fogja tudni ellátni a feladatát, hiszen az aktív ágyakon – a mainál is nagyobb mértékben – tartós ápolást, vagy fekvőbeteg szakellátást igénylő betegek fognak feküdni. Emellett ott lesz egy csomó hozzátartozó teljesen kétségbeesve, mert nem értenek az ápoláshoz és választaniuk kell a munka, a megélhetés és a betegellátás között. És végül, de legelső sorban ott lesz maga a kiszolgáltatott fekvőbeteg, aki ezt az egészet meg-, átéli és ha nincs szerencséje, még öngyilkos sem lehet. Ez a szabályozás tulajdonképpen annak a kezdete, amely végén a betegek hozzátartozói fogják majd például a nyitott szívműtéteket, vagy az agyműtéteket a közösségi csatornákon terjesztett videók alapján elvégezni.
Ez képet nyújt arról az idén hogyan kezelte az egészségügyet a kormány.
Nyilvánvalóvá vált, hogy az állami szerepvállalást egyre kevésbé kívánja hangsúlyossá tenni az egészségügyi ellátásban. Egyre inkább más szereplőket szeretne itt látni, mint saját magát. Nyilvánvalóvá tette azt a szándékát, hogy ki kíván vonulni az egészségügyi ellátásból.
Ez milyen hatással lesz a magyar egészségügyre?
Amennyiben ez megtörténik és szabályozatlanul – márpedig minden jel arra mutat, hogy teljesen szabályozatlanul, kaotikusan fog megtörténni –, sok új dolog nem lesz. Egyre kevesebb ellátáshoz férnek hozzá a lakosok, akinek van pénze, az a korrupcióval előrébb fog jutni, és ellátást „vásárolni”, akinek nincs, az nem. Emelkedni fog a korrupció szintje, nőni fog a fizetős ellátásoknak egyrészt a költsége, másrészt a palettája is. Csakhogy az a probléma, hogy Magyarországon a jelen pillanatban nincs olyan magánszolgáltató, aki nemhogy teljeskörű, de még egy városi kórháznak megfelelő ellátást is képes lenne nyújtani.
A teljes beszélgetést ITT olvashatja
