Külföldön sokasodik a magyar
A legtermelékenyebb korosztály távozott külföldre az elmúlt években, így a probléma jelentősen hozzájárul a népességfogyáshoz, írja a Portfolio.
Márciusban a Fővárosi Kormányhivatal adott ki azzal kapcsolatban statisztikát, hogy 2010 óta 78 ezer magyar gyermek született külföldön, vagy legalábbis ennyi esetben kértek anyakönyvezést. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi években átlagosan havonta ezer esetben kértek magyar anyakönyvezést, miközben itthon évi 93 ezer, havonta 7-8 ezer gyermek születik. A Portfolio által megismert adatok alapján azonban nem túl valószínű, hogy évi 12 ezer magyar gyermek szülessen Európában, valószínűbb, hogy a fenti számba mindent beleszámoltak, azt is, aki évtizedekkel ezelőtt egyszer kivándorolt, majd a külföldön született gyermekét akarja itthon anyakönyveztetni az állampolgárság miatt. De hány gyerekkel is lett szegényebb Magyarország a legutóbbi évek kivándorlásának eredményeképp?
Azt már a múlt héten láthattuk, hogy a magyarok egyik legfontosabb fogadó országa Németország. A majdnem 200 ezer németországi magyar átlagéletkora 36,3 év, az ottani magyar populáció fele 25-45 év között van, ami például a gyermekvállalás szempontjából a legtermékenyebb kornak felel meg.
Ausztriában több mint 70 ezer magyar él a hivatalos adatok szerint, ezzel Nagy-Britannia és Németország után a harmadik legnagyobb magyar populációról beszélhetünk. Ennek a 70 ezer embernek a 40 százaléka 30-44 év közötti, további 23,5 százalék pedig 15-29 éves, vagyis összességében az ottani magyarok majdnem kétharmada 15-44 éves.
A németországi magyarok természetes növekedése is azt támasztja alá, hogy demográfiai szempontból a legtragikusabb a kivándorlás, hiszen azok mennek el, akik családot alapítanak. Vagyis az egyébként népességcsökkenő trendben lévő Magyarország pont abból a demográfiai csoportból veszít, amelyik gyarapodik. Tavaly egyébként itthon is mérséklődött a természetes fogyás, a 2015-ös több mint 40 ezer főről 33 800-ra.
