Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák

A nyilatkozat abból indul ki, hogy a tudomány, az innováció, a tudásáramlás, a kutatási eredmények és ötletek szabad megosztása, valamint a kritikai gondolkodás alapvető fontosságú az egész Európai Unió szabadsága, ellenálló képessége és globális versenyképessége szempontjából. A felsoroltak elősegítésére és támogatására viszont Európa-szerte stabil és a jelenleginél nagyobb arányú befektetések szükségesek a kutatásba és az oktatásba, valamint a döntéshozóknak őrködniük kell a kutatás szabadsága fölött – áll a nyilatkozatban.

Az EU-tagállamokban működő tudományos akadémiák elnökeinek üzenete az 2024-es európai parlamenti választások jelöltjeihez

Biztosítsuk az Európai Unió globális vezető szerepét a tudományban és az innovációban!

Az európai tudomány a globális kutatás és innováció élvonalában működik. Szerte az Európai Unióban a kutatók alapvető, gyakorlati és társadalmi problémákkal kapcsolatos kutatással és fejlesztésekkel foglalkoznak. A tudomány és innováció elengedhetetlen fontossággal bír az Európai Unió szabadsága és ellenálló képessége, globális versenyképessége, fejlődése és jóléte szempontjából. Ez nem vehető magától értetődőnek. Létfontosságú megőrizni a tudományos kutatás nyitott és nemzetközi együttműködésre épülő jellegét. Nélkülözhetetlenek a tudomány és tudományos munka teljes skáláját érintő befektetések, és biztosítani kell, hogy a tudományos eredmények beépüljenek azokba a szakpolitikákba, amelyek a demokratikus társadalmak fő kihívásainak kezelésére hivatottak.

Segítsük elő a tudományos világ nyitottságának és szabadságának megszilárdulását!

A nemzetközi együttműködés, a tudás, a kutatók és a hallgatók szabad áramlása az Európai Unió legfőbb értéke, a felfedezések, ötletek megosztása pedig a tudományos-technológiai fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele. A nyitott nemzetközi tudományos együttműködés fontos – az egyetemi-kutatói körökön túlmenően – a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. A döntéshozóknak tartózkodniuk kell attól, hogy ez elé akadályokat gördítsenek. Védeniük kell a tanszabadság, az akadémiai intézményi autonómia, valamint a személyek és információk nemzetközi szabad mozgásának elvét, miközben mindenkor biztonságos és fenntartható munkakörülményeket kell biztosítaniuk a kutatók és a hallgatók számára.

Fektessünk be a tudományba és az oktatásba!

A tudomány és a kutatás nemcsak a gazdaság és a jólét szempontjából lényeges, hanem a független kritikai gondolkodás és a reflexió szempontjából is, és ezek kulcsfontosságú értékek színes és ellenálló demokráciák számára. Európa globális vezető szerepének biztosítása a tudomány és az innováció terén állandó beruházást igényel a kutatásba, az innovációba és az oktatásba. Ahhoz, hogy lépést tarthasson a világ más részeivel, az Európai Uniónak és tagállamainak teljesíteniük kell azt a kölcsönösen elfogadott célkitűzést, hogy a GDP 3%-át évente kutatás-fejlesztésbe fektetik. Emellett az Európai Parlament döntő közreműködésével meg kell erősíteni az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramját, valamint az európai oktatás legmagasabb szintű minőségét.

Használjuk fel a tudományos eredményeket a szakpolitikákban!

Az EU kutatási keretprogramja és az Európai Kutatási Térség révén az Európai Parlament is óriási felelősséget visel a tudomány és az innováció ügyének előmozdításáért az Európai Unióban. Felszólítjuk a tagállamokat és az Európai Unió intézményeit, hogy a tudományos eredményeket vegyék figyelembe és körültekintően használják fel a szakpolitikák kialakítása során. Az előttünk álló kihívások – hogy csak néhányat említsünk: az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a nemzetközi migráció, az élelmiszer-biztonság, az energetikai átállás – olyan összetett és sürgető problémák, amelyeket nem lehet hatékonyan kezelni kutatások, valamint a tudomány, a politika, a civil társadalom és a gazdasági szereplők közötti bizalomteljes párbeszéd nélkül.
 

Aláírók (az országok ábécésorrendjében)

Mivel az Európai Unió felépítése és jogi működése egyszerre mutatja a föderáció és a konföderáció jellegzetességeit, az Európai Parlament hatásköreit és munkáját nem lehet pontosan megfeleltetni egy tagállami parlamentének; mindenesetre a közvetlen választás erős legitimációt biztosít a testületnek. Az EP az Unió társjogalkotó szerve a kormányfőket, minisztereket tömörítő Európai Tanáccsal együtt. Az EU költségvetését szintén az EP fogadja el a Tanáccsal közösen. Fontos, hogy az EP-képviselők ellenőrzik az uniós intézmények munkáját; így az EU végrehajtó ága, az Európai Bizottság is e felügyeleti jogkör alá tartozik.

Az EP bizottsági és plenáris ülésein számos, a tudományt és a kutatást szűkebb vagy tágabb értelemben érintő téma szokott vita tárgya lenni. A testület legutóbb például egy biotechnológiai kérdésben hozott döntést: 2024. február elején a képviselők szűk többséggel enyhítettek a génmódosított haszonnövényekre vonatkozó uniós szabályrendszeren.